A követelés biztosítja a végrehajtástegy bizonyos kötelezettséget, amelyet egy természetes vagy jogi személyre bíztak. A biztosítékok típusai az ilyen jogviszonyok szabályozási módszerei, amelyek a vagyonkezelés szempontjából különböznek.
Ismeretes, hogy a biztosíték intézménye elégségesrégi. Még az ókori Róma ügyvédei is említik azt az évkönyvekben. Jelenleg minden jogrendszer valamilyen módon biztosítékul szolgál. Hazánkban régóta tanulmányozták ezt a kérdést. Jelenleg a biztosíték intézménye az Orosz Föderációban teljesen kialakult.
Annak ellenére, hogy az orosz nagy figyelmet fordította civilek a zálogjog intézményének tanulmányozásával kapcsolatos kérdésekben, a viták még mindig e fogalom értelmezéséről szólnak. Sok meghatározás létezik, amelyek néha ellentmondanak egymásnak. Ez elsősorban a biztonsági jog alkalmazási körének széles köréből ered.
A hitelezői kapcsolatok megszervezésének problémája ésa hitelfelvevő az ingatlanbiztonság (jelzálog) kezdte, hogy részt vegyenek az előforradalmi Oroszországban. De ezeket a kapcsolatokat a vagyonjog összefüggésében vették figyelembe. Az akkori elméleti alapfogalmak a zálogtevékenység ügyében tükröződnek az 1892-es Votchin-tervezetben.
A múlt század elején az orosz birodalommeglehetősen magabiztosan érezte magát a világpiacon a föld (jelzálog) hitelezés. De pénz helyett a hitelfelvevő olyan ún. Jelzálogleveleket kapott, amelyek portfolió értékpapírokként működnek. Kifizethettek a hitelezõkkel, értékesíthetik õket a csere- ken, cserébe kapnak pénzt. Így a jelzálog a számítás eszköze volt.
A fentiekből levonva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bizonyos óvintézkedések a XIX. Században ismertek voltak.
A kötelezettségek teljesítésének módjaként záloghitelamelyet a birtokosnak a zálogtárgy értékén alapuló követelések kielégítésére való jogosultsága jellemez, abban az esetben, ha az adós nem teljesítette ezt a kötelezettséget. Jogosult továbbá biztosítási kifizetések esetén is, ha a vagyoni károkat vagy károkat okozzák. Kivételek azok az esetek, amikor az esemény okai kapcsolódnak a zálog akaratához vagy szándékos akcióihoz.
Az Orosz Föderáció polgári jogai úgy vélik, hogy aaz ígéret a szerződés hatálybalépésével, valamint a benne meghatározott körülmények előfordulásával függ össze. Ennek bizonyítéka az Art. 488 Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve. E záradék szerint a hiteleszközökre vonatkozó adásvételi szerződés megkötésekor a vásárlás tárgyát a boltból (eladónak) átruházza, amíg a vevő teljes árat nem fizet. Ez biztosítja a vevő kötelességét egy adott termék megfizetésére.
Bírósági döntés vagy kényszerítő cselekedet is lehetaz alapja a biztosítékkapcsolatok kialakulásának. De ez nem szerepel az Orosz Föderáció polgári jogában. De számos nyugat-európai ország jogalkotási aktusaiban hasonló okok vannak.
A zálogadó az a személy, aki biztosítjatulajdon. Mind az adós, mind egy másik személy, lehetõvé teheti, hogy az ingatlanát felhasználja egy másik kötelme használatához. Ez lehet az a személy, aki az ingatlan tulajdonosa vagy valaki, aki joga van a gazdasági irányításhoz.
Fontos a természettulajdonjog. Különösen a tulajdonjogok közös tulajdonban lévő típusai különböznek egymástól. Közös tulajdon esetén minden tulajdonos engedélyét meg kell szerezni. Ellenkező esetben lehetetlen átadni a vagyont fedezetként. A részvénytulajdon biztosítja az egyes résztvevők jogát arra, hogy részvényeiket elidegenítsék. Beleértve a zálogát.
Ez a követelmény aaz a mennyiség, amely az elégedettség idején létezik. Ugyanakkor összegezzük a fő adósság összegét, a kölcsön kamatait, a büntetést, valamint a kötelezettség idő előtti teljesítéséből eredő károk megtérítésére fordított összegeket.
A szerződésben előírt biztosíték típusa befolyásolja a jogosult és a hitelfelvevő közötti jogok és kötelezettségek elosztását.
Összesen 2 fő típus létezik az Orosz Föderációban.
Jelzálog esetén az a személy, aki az ingatlanot,jogában áll saját tulajdonában van, és bizonyos esetekben a használati jogot is. Meg tudja figyelni a használatának állapotát és sorrendjét. A zálog kezdeményezésére a harmadik felek jogait és az ingatlan tulajdonosát korlátozhatják.
1. cikk, 1. sz. A Polgári Törvénykönyv 338. cikke megállapítja a hitelfelvevő tulajdonának elhagyására vonatkozó vélelmet, amennyiben a szerződés nem ír elő más feltételeket. A forgalombiztosítási jelzálog és zálogjog alapértelmezés szerint a vagyonnak a hitelfelvevőtől való elhagyását írja elő.
A jelzálogfajták (jelzálog) alapulnaktulajdonjog típusa. Az Art. 335 CC és Art. A szövetségi törvény "Jelzálog" című 6. cikke két esetet tárgyalja, ahol ilyen típusú hitelezés lehetséges. Először is, amikor a jelzáloghitel-tulajdonosnak joga van az ingatlan tulajdonjogához. És másodszor, amikor olyan személy, aki a gazdasági irányítás jogával rendelkezik.
Az ingatlanokkal kapcsolatos biztosítéktípusok,korlátozza a tulajdonosnak az ingatlan elidegenítésével kapcsolatos intézkedéseit. E korlátozások lényege elsősorban abban rejlik, hogy előzetesen meg kell egyeznie a jelzálog tárgyának elidegenítésével vagy a harmadik fél által történő igénybevételével kapcsolatos zálogjoggal.
A jelzálog kialakulásának alapja aa megfelelő szerződést. Meg kell jegyezni, hogy a jogerőre való belépéshez szükséges a közjegyzők közjegyzői minősítése és nyilvántartásba vétele. Ezenkívül az Ingatlanok Jogainak Egységes Állami Nyilvántartásában a jelzálogot magában foglalja a tulajdonhoz fűződő jog.
A jelzálog a használatát jelentimint különféle ingatlannal kapcsolatos biztosítékokat. Ezek a vállalatok, épületek, struktúrák, lakások. Fontos, hogy egy épület vagy szerkezet jelzálogja csak akkor engedhető meg, ha a föld, amelyen található, szintén óvadékra esik. Ezenkívül ezeket a kapcsolatokat ugyanazon szerződés szabályozza.
A földtulajdon jelzálogja, éppen ellenkezőleg, nem jelenti azt, hogy a zálogjog érvényes az ezen a telken épült épületekre.
Az ilyenfajta fedezet az Orosz Föderáció polgári jogában, minta forgalomban lévő áruk nem kerülnek át a hitelezőként eljáró személyre. Ezeknek a kapcsolatoknak a másik oldalán reprezentatív forgalmukat irányítja. Ő (a zálogkötelezett) rendelkezik velük, hogy van, joga van megváltoztatni őket, megfelelő módosításokkal leltár, nyersanyagok, késztermékek és így tovább. Fontos, hogy az érték ne csökkenjen a szerződésben meghatározott értékhez képest.
Amikor az árukat értékesítik (azaz,birtoklása és használata a vevő), azok már nem tárgya egy fogadalmat. És fordítva. Ha a hitelfelvevő vásárol árut, ők a fedezet. A kiindulási pont ez a megjelenése tulajdonjogok, vagy gazdasági birtokba veszi az árut.
Mint már említettük, a fő osztályozás szerintfedezet mellett eltérnek egymástól, ami a szerződő felek a jogot, hogy dobja ki. De ez a faj (forgalmazott áruk) egyik alapvető jellemzője, jellemzője csak ebben az esetben. Amikor az áruk forgalomba kerülése a terhek nem követik az ingatlan elidegenítésével.
A Kölcsönvevő köteles ellenőrizni és betartani a feltételeketszerződés, amely nyilvántartást vezet minden olyan ügyletről, amely megváltoztathatja a biztosíték összetételét vagy természetes formáját. Ehhez szükségszerűen meg kell adnia a szükséges információkat a zálogkönyvi nyilvántartásban.
Ezek az Orosz Föderáció polgári jogában biztosított biztosítéktípusok, amelyek alapján az ingatlan tulajdonosának birtoklására és elidegenítésére kerül sor. De ezek a fogalmak nem azonosak.
Jelzálogban, a fedezet tárgya birtokoljabirtokosa. Ugyanakkor lehetséges egy olyan rendszer is, amely szerint a felek megállapodnak egymással, amelyben különleges feltételeket állapítanak meg. Különösen a jelzálog tárgya maradhat a jelzáloggal, de úgy kell mondani, hogy "használaton kívül", vagyis "az ellenkező oldal zárolása és pecsétje alatt". Ebben az esetben szilárd hangról beszélünk.
A zálogjogi megállapodások típusai nem merevekde a tartalom árnyalatai attól függnek, hogy az ingatlan hogyan működik a kötelezettség teljesítésének módjaként, és melyik fél ténylegesen ellenőrzi azt
Például jelzálog esetén a hitelező fő kötelezettségei:
A zálogjognak joga van:
Mi szerepel a zálogjogban:
- a zálogjoggal és annak értékelésével kapcsolatos információk;
- információ az adósságkötelezettség teljesítésének jellegéről, nagyságáról és időzítéséről;
- annak megjelölése, hogy melyik fél rendelkezik a zálogjoggal.
A törvény előírja a zálogjogi megállapodások írásba foglalását. Ugyanakkor a szerződés formájának figyelmen kívül hagyása érvénytelennek minősíti.
- a szerződés megkötése harmadik személy vagy szerv hozzájárulását vagy engedélyét írja elő;
- az ígéret tárgya olyan ingatlan objektum, amely értékes a társadalom számára;
- a megbízott hiánya és a helyszín megállapításának lehetetlensége.
A "zálog" kifejezés, amellett, hogy azt használjaa polgári jogot a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazzák. Ebben az iparágban olyan megelőző intézkedést jelent, amelyet egy bűncselekménnyel vádolt gyanúsítottra alkalmazni lehet. A lényege ennek az intézkedésnek abban a tényben rejlik, hogy az előzetes vizsgálat során a gyanúsított, vádlott vagy bármely személy (jogi) személy pénzt, értékpapírok, így biztosítva a jelenléti (a bíróság, nyomozás vagy vizsgálat szervezetben). Ezen intézkedés másik célja az, hogy megakadályozza a vádlott vagy a gyanúsított által elkövetett egyéb bűncselekmények elkövetését.
Amennyiben aa végrehajtás megtörténik, akkor a zálogot visszaadják az átadónak. De ha jogsértéseket észlelnek, akkor a bírósági döntésből származó vonatkozó értékek az állam jövedelmére mennek.
Így a fedezet fogalma és típusa függAz a jogi tevékenység, amelyben ezeket a feltételeket alkalmazzák. De egyébként az ilyen kapcsolat célja egy bizonyos kötelezettség teljesítésének biztosítása. Például a biztosíték típusa a bank - ez a jelzálog, jelzálog, cég jelzálog, stb És ha ezt a kifejezést az állítólagos elkövető megjelenésének biztosítására alkalmazzák, akkor a besorolás alapja az engedélyezés időtartamának, a zálogjog összegének és a számítási módszernek.
</ p>