Kotelnikov tétele a modern információs technológiák elméleti alapja

Kevés olyan eredményt ért el, amelyek nagy hatással voltaka kommunikáció és a modern információs technológiák fejlesztéséről, mint Kotelnikov tétele. Ez a tudós nagyjából dicsőítette országunkat, mint S.P. Korolev vagy A.S. Popov. Lehetséges, hogy Kotelnikov még az orszá- gon kívül is ismert, mint az országban.

Az ilyen dicsőségnek saját magyarázata van. Kotelnnikov tétele a modern kommunikációhoz használt modern digitális eszközök elméleti alapja lett. Ez a jel vagy kép digitalizálásának elvén alapul. Megteremti a feltételeket a többcsatornás kommunikáció kiszámításához egy jelpár számára. Köszönhetően Kotelnnikov tételének, lehetséges egy zajos és "rongyos" jel visszaállítása, zajvédő berendezés létrehozásához. A titkosítási technika is nagyrészt e tételen alapul. Talán más hasznos alkalmazások is megtalálhatók.

A szerző annyira jelentős a rádiózás fejlesztése szempontjábólelméleti munkája 1908-ban született Kazanban. Apja egy egyetemi tanár volt, egy jól ismert szerelő és matematikus Alexander Petrovich Kotelnikov, ezért ha génről beszélünk, Alexandrovics Viktor "a vérben" tudománya volt. A Moszkvai Energetikai Intézet elvégzése után a fiatalember posztgraduális tanulmányokat folytatott. Ekkor érdekelte a kommunikációs sávszélesség témája. Egyszerűbben szólva kíváncsi volt, hogy hány ember mindkét oldalon ugyanazon a telefonhálón beszélhet (anélkül, hogy veszélybe sodorhatja a kölcsönös megértést és a beszéd érthetőségét).

Feltételezések erről már, sőt,mint kiderült, meglehetősen pontos. Például Nyquist 1928-ban azt javasolta, hogy ha a jelszakadási rés megegyezik a maximális frekvencia időtartamának felével, akkor visszaállítható.

D = 1 / 2F,

ahol:

D - a jel eltűnésének megengedett időpontja;

F- maximális frekvencia a jel spektrumában.

Nyquist ésszerűen azt javasolta, hogy a 3 kHz-es frekvenciatartományú telefonos hangjelzés másodpercenként 6000-szeres gyakorisággal bejárható legyen anélkül, hogy elveszítené a hasznos információkat.

Az ilyen merész és intuitív feltételezések adnaka nyugati országok tudományainak modern történészei a "Kotelnikov tétele" kifejezés helyett a szerző nevével. Nyquist tétele ugyanaz, mint Kotelnikov tétele számos európai és amerikai tankönyvben. Azonban ez egy dolog, hogy feltételezhető legyen, még akkor is, ha ez nagyon merész, és a gyakorlat is megerősíti, és még egy dolog bizonyítani. A témák tétele különbözik egy axiómától vagy hipotézistől, amely definíció szerint bizonyítékot szolgáltat.

Már meg kell tisztelnünk nyugati barátainkat. Kotelnikov elsõbbségét a Nyquist-tétel igazolásában nem vitatják.

Anélkül, hogy a legmagasabb szintű ismeretek elég magas szintűek lennéneka matematikában lehetetlen megérteni, hogy elegánsan Kotel'nikov tétele. A bizonyítás alapján közelítő görbe, amely meghatározza számos Kotel'nikova (a „rajzoló” rövid impulzus).

Egy ilyen elméleti igazolás egy minimumraA jelimpulzus időtartama ma lehetővé teszi a mobil kommunikáció, valamint a képek, a zene és sok más tartalom digitalizálását és feldolgozását.