A molekulák tömege, mint az atomok tömege, nagyon kicsi. Ezért számításukhoz a tömeg atomegységével való összehasonlítást használják. A vegyület relatív molekulatömege egy fizikai mennyiség, amely megegyezik a vegyület molekulájának tömegével és a szénatom 1/12 arányával. Ez az indikátor azt jelzi, hogy hányszor az egész molekula tömege meghaladja az elemi szénrészecske tömegének 1/12-ét, és mint bármely relatív értékhez, nincs dimenziója, és a "Mr." szimbólum jelöli.
Mr (vegyület) = m (vegyület molekula) / 1/12m (C). A gyakorlatban azonban egy másik sémát használnak az érték kiszámításához. Ennek megfelelően a relatív molekulatömeg megegyezik az adott vegyületet alkotó összes kémiai elem relatív atomtömegének (Ar) összértékével, figyelembe véve az egyes elemek elemi részecskéinek számát, azaz Vázlatosan írható:
Mr (B1xC1y) = x * Ar (B1) + y * Ar (C1).
Annak érdekében, hogy pontosan meghatározhassa ezt az értéket:
A relatív molekulatömeg, amelynek képletéta fentiekben vázlatosan vázolt, komplex vegyületekre vonatkozik. Mivel egy adott anyag értékének kiszámításához egy egyszerű anyag elegendő ahhoz, hogy csak a relatív atomtömegét határozza meg az időszakos tábla, és ha szükséges, az elemi részecskék számával szaporodjon. Például: Mr (P) = Ar (P) = 31 és Mr (N2) = 2 * Ar (N) = 2 * 14 = 18.
Vegyünk egy másik példát, és megtudjuk, mi a vízkomplex anyag relatív molekulatömege. Ennek az anyagnak az empirikus képlete H2Ó, ez az. 2 hidrogénatomot és 1 oxigénatomot tartalmaz. Ezért a megoldási rekord így néz ki:
Mr2O) = 2 * Ar (H) + Ar (O) = 2 * 1 + 16 = 18
Rövidített formában írható, a levél elhagyásávalkifejezés. Ez az ábra azt mutatja, hogy Mr 18-szorosa az elemi szénrészecske tömegének 1/12-ét. Hasonlóképpen meghatároztuk bármely kémiai vegyület relatív molekulatömegét, feltéve, hogy empirikus képlete ismert. Ugyanakkor ezen érték felhasználásával lehetőség nyílik az ismeretlen anyagok minőségi és mennyiségi összetételének visszaállítására, az egyedi nuklidok tartalmának megállapítására. A gyakorlatban a fizikai-kémiai módszereket, például a desztillációt, a tömegspektrometriát, a gázkromatográfiát stb. Ezen index polimerek meghatározásához az oldatok kolligatív tulajdonságaira alapozott módszereket (meghatározzuk a kettős kötések mennyiségét, a funkcionális csoportot, a viszkozitást, a fényszórás képességét).
Így a relatív molekulatömegminden egyes anyag számára sajátos és egyedi lesz. Ezt az értéket mind az egyszerű, mind a komplex, szervetlen és szerves vegyületek esetében határozzák meg. Mutatói különösen fontosak olyan polimerek tanulmányozásában és szintézisében, amelyek tulajdonságai a molekulatömegtől függenek.
</ p>