A közös piac az integráció szakaszának, annak jellemzői, példái

A gazdasági integráció olyan folyamat, amelybenamelynek eredménye a különböző államok gazdaságpolitikájának egyesítése a tarifális és egyéb, a közöttük folyó kereskedelem korlátozásának részleges vagy teljes megszüntetése miatt. Ez a termelők és a fogyasztók árcsökkentéséhez vezet, ami lehetővé teszi az ország és az egyes állampolgárok jólétének növelését. A közös piac az integráció egyik fázisa. Nemcsak az áruk szabad mozgását foglalja magában, mint az egyesült államok, mint társulási megállapodás aláírása, de a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke is.

A szakaszok és azok jellemzői

A gazdasági integráció elmélete először voltamelyet Jacob Wiener 1950-ben fogalmazott meg. Az egyesült államok közötti árukáramlást az egyesülés előtt és után egyesítette, és összehasonlította azokat a többi ország mutatóival. Modern elméletben azonban az elméletet a Balilla Bela magyar közgazdász fejlesztette ki az 1960-as években. Úgy gondolta, hogy a nemzetek feletti közös piac, amelyet a tényezők szabad mozgása jellemez, további integráció iránti igényt teremt. Sőt, nem csak az államok gazdasága konvergál, hanem a politika is. Az integráció alábbi fázisai kiemelkednek:

1. Kedvezményes kereskedelem zónája. Ebben a szakaszban az áruk, a tőke és a szolgáltatások mozgására vonatkozó korlátozások részben megszüntethetők.
2. Szabadkereskedelmi övezet. Ez a szakasz magában foglalja az áruk mozgására vonatkozó tarifális korlátok megszüntetését.
3. Vámunió. Ebben a szakaszban megszüntették az áruk mozgásának akadályait. Közös külső vámtarifát is létrehoztak.
4. A közös piac. Ezt a szakaszt az áruk, a szolgáltatások, a pénz és a munkaerőforrások közötti szabad mozgás jellemzi.
5. A Gazdasági Unió. Minden ugyanaz, mint az előző szakaszban, de részben az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkaerőforrások harmadik országokba történő mozgásának akadályait szolgáló közös külpolitika.
6. Gazdasági és Monetáris Unió. Ez tovább növeli az országok közötti egyesülés mértékét. Ez a szakasz a korábbi általános monetáris politika jellemzői mellett feltételezi az egyesült országok között.
7. Teljes gazdasági integráció. Ez az utolsó lépés. Jellemzője az összes termelési tényező, az egységes monetáris és fiskális politika egyesülésén belüli szabad mozgás, valamint a többi országgal kapcsolatos tényezők közös külső akadályainak kialakítása.

Egy közös, egységes vagy egységes piac?

Az egyes integrációs szakaszokon belül lehetválasszon több lépést. A közös piacot gyakran köztesnek tekintik. Gyakran létrejön egy olyan kereskedelmi szövetség, amely viszonylag szabadon mozog a termelési tényezőktől, a munkaerőtől függetlenül, a vámkorlátok további megszüntetésére. Ezután egységes piacgá alakul. Az integráció negyedik szakaszában ez a lépés egy olyan blokk létrehozását feltételezi, amelyben az árukkal kapcsolatos kereskedelmi akadályokat eltávolították. Emellett az egységes piac szinte teljes mértékben biztosítja az egyéb termelési tényezők szabad mozgását. Fokozatosan, az integráció elmélyítésével az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerőforrások a szakszervezetben belülre lépnek, anélkül, hogy figyelembe vesszük az országhatárokat. Amikor ez megtörténik, beszélhetünk egységes piac létrehozásáról, a negyedik szakasz utolsó szakaszáról.

Előnyök és hátrányok

Az egységes piac megteremtése számoselőnyökkel jár az országok egyesüléséhez. A termelési tényezők teljes mozgási szabadsága lehetővé teszi azok hatékonyabb felhasználását. A növekvő verseny a piacon lehetővé teszi számunkra, hogy kiiktassuk a gyenge játékosokat, de ne hagyjuk, hogy a monopóliumok létrejöjjenek. A fennmaradó cégek teljes mértékben kihasználhatják a méretgazdaságosságot. A fogyasztók alacsony áron és nagy választékban kapnak termékeket. A közös piac országai negatív hatást gyakorolhatnak az egyesület létrehozására az átmeneti időszak alatt. A fokozott verseny visszavonhat a nemzeti gyártók üzleti részéből. Ha nem képesek rövid idő alatt növelni munkájuk hatékonyságát, akkor meg kell szüntetniük a működésüket.

Közös gazdasági térség

2012-ben jött létre. Kezdetben a közös gazdasági térség Belarusz, Kazahsztán és Oroszország volt. 2015 óta azonban Örményország és Kirgizisztán csatlakozott az egyesülethez. Most az Eurázsiai Vámunió keretében működik. Az egyesület létrehozásának végső célja az egyes országok közötti egységes piac kialakulása.

Andok Közösség

Ez vámunió is. Ide tartozik az olyan dél-amerikai államok, mint Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Peru. Az összefonódás hosszú távú célja egyben a közös piac kialakulása volt. Most azonban egyre többet beszélnek a Mercosurral való egyesüléséről és egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról.