Emberi énekhangok

Az igazi énekvezetők a középen helyezkednek elaz emberi garat területe, annak jobb és bal oldalán. Két, a nyálkahártyával borított, rugalmas alakzatokat ábrázolva elölről hátra nyújtják őket. Megnövekedett rugalmasságuk a kötő- és izomszövet szerkezetében mutatkozik meg. A képződmények közötti térséget hanghézagnak nevezik. A hangkábelek nem csak a hangok kialakulásában vesznek részt, hanem az alsó légutak védő funkcióját is ellátják.

A hangok a közeledés következtében keletkeznek,a szalagok feszültsége és rezgése a tüdőből kilépő légnyomás hatására. Meg kell jegyezni, hogy a hangkészítés mechanikája minden gerincesben hangeszközzel átlagosan azonos. Néhány emlős nem rendelkezik vele, egyeseknél eléggé fejlett. Sok emlős, kivéve a valódiakat, szintén hamis hangszalagokkal rendelkezik. Abban az emberben, ahol kicsit túl magasak, és a hangok kialakulása nem vesz részt.

A kígyózó kétéltű szalagokban, amelyek részt vesznek aa hangok kialakulása a "vokális ajkak" alsó felében található. A nyálkahártyák vastag hajtái határolják az arytenoid porcok belső szélein lévő rést. Sok hüllő nem képes hangokat készíteni. Ezek közül a kaméleonok és a gekkók igazak.

Légzés közben a levegő folyamatosan és simán átmegya hangrésen keresztül. Ugyanakkor meglehetősen nyitott. A levegő mozgása a légutakban jelentkező nyomás következménye. Ez egy olyan személy kilélegző izma, amely megteremti. A hangképződés folyamán a rés lezáródik, és a kötegek feszülnek. A nyomás hatására a rés rövid időre megnyílik, és a levegő egy része elhagyja. Ezután a hangszalagok ismét megközelítik és elkezdnek ingadozni. Így hangok kialakulásakor a résen áthaladó levegő áramlata szakaszos, és maga a levegő oszcilláló mozgásban van. A szalagok feszültségének nagyságától és mértékétől, valamint a levegő rezgések gyakoriságától függően eltérő magasságú hangok képződnek. A hangok kialakulásában hörgők, tüdők és légcső is érintett. A testben lévő hangok erősítésére van egy rezonátorrendszer (az emberben az orális és az orrüregek).

A vokálzsinór (gyulladás) betegségei az emberbengyakran megjelennek hirtelen. Tipikusan ez allergiával, vírusos fertőzésekkel, a nyálkahártat irritáló anyag belélegzésével történik. A gyulladás súlyosbodhat, és a hang túlhangsúlyozásával. A nyálkahártya duzzanata a szalagok méretének növekedésével, a hasadék csökkenésével járhat együtt. Különösen akut esetekben a nyálkahártya ödéma a rés teljes lezárásához vezethet. Ennek eredményeképpen a levegő bejutása a tüdőbe megáll, és a személy elkezd duzzogni.

A diagnózist használjákendoszkópos vizsgálat speciális kamerával, amelyet az orvos gondosan behelyez a szájüregbe vagy orrába. Az eljárást helyi érzéstelenítéssel végzik el, így megakadályozzák a hányást, fájdalmat és kényelmetlenséget a betegben.

A vokál rendellenességeinek pontos vizsgálataa készüléket stroboszkóppal végezzük. Ez a különleges megvilágítási módszer lehetővé teszi a hang rezgések gyakoriságának lassú megfigyelését. Ezt a módszert alkalmazzák mechanikai és neurológiai hangos rendellenességek diagnosztizálására, valamint rosszindulatú és jóindulatú formációkra, amelyek egy milliméternél kisebbek. A stroboszkópia alatt rögzítheti a diagnosztikai folyamatot a videón, amely lehetővé teszi hosszú ideig történő megfigyelést és a beszédkészség állapotának összehasonlítását a beszédterápia és a gyógyszerek alkalmazása előtt és után. Ez a megfigyelés különösen fontos, ha a hangszalagok műveleteket végeznek.