Hol kell benyújtani a követelést, vagy a polgári ügyek illetékességét

A polgári eljárások sikeres megkezdésesok tekintetben attól függ, hogy a felperes pontosan meghatározza-e azt a példányt, amelyben a követelést el kell küldeni. Érdemes tehát megtudni, hogy mi a polgári ügyek joghatósága, milyen jellegűek megkülönböztethetők és mi a jelentése.

A polgári ügyek joghatóságának fogalma

A keresetlevél helyes összetétele sok tekintetben attól függ, hogy helyesen választották-e meg a küldött példányt. Tény, hogy ez a kérdés, és kezeli a joghatóságot a polgári ügyekben.

A kereset tárgya határozza meg a jogviszonyot aamely vita merült fel. Ennek alapján az alárendeltség levezetésre kerül, azaz. milyen típusú bíróságnak kell ellentmondásos magatartást (például választottbíróságot vagy általános joghatósággal rendelkező bíróságot) tárgyalnia. Ugyanakkor a kereset tárgya azt is meghatározza, hogy hol vizsgálják az ügyet. E tekintetben rögzítik a bíróság földrajzi helyzetét és jogállását.

A fentiek kapcsán a polgári ügyek joghatósága olyan jogszabályi rendelkezés, amely arra irányul, hogy bizonyos vitatott kapcsolatot hozzon létre egy adott bíróság hatáskörébe.

Érdemes megjegyezni, hogy ez a kategória kétértelmű, és olyan fajokra tagolódik, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a bírósághoz benyújtott fellebbezés elkészítése során.

Törvényes joghatóság a polgári eljárásban

Bármely vitatott kapcsolatot a jogszabályok a bonyolultság alapján egyértelműen osztályozhatják. Ezért állították fel az ügyvédek az ilyen koncepciót, mint a "polgári joghatósági joghatóság".

Az ilyen joghatóság meghatározó pillanataa kérelem tárgyát képezi, vagy azt a kapcsolatot, amelyre a vita felmerült. Mint tudják, az igazságszolgáltatási rendszert egy speciális "létrán" lehet képviselni, amely magában foglalja az elsőfokú bíróságokat, a fellebbviteli és a kasszászt. A törzsi joghatóság a jogvita tárgyát képező alapon határozza meg, melyik struktúra első fokon meg fogja vizsgálni a követelést. Ezeket a rendelkezéseket 24-27 évre szabályozzák. CCP RF.

A polgári ügyek területi hatásköre

Összeférhetõség merül fel a személyek között,amelynek elhelyezkedése nem feltétlenül egyezik meg. Ezért a polgári eljárás gyakorlata és elmélete kiemeli a joghatóság sajátos jellegét - területi. Valójában ez olyan szabálykészlet, amellyel meghatározzák, hogy hol (melyik területen) meg kell adni a sérelmezett jogait.

A polgári ügyek területi hatásköre,viszont ágak ötféle. Az első és a fő az általános joghatóság, amely meghatározza, hogy a bírósági igények a lakóhelyén vagy az érintett fél székhelyén a pácienshez továbbíthatók. Ezt a rendelkezést a 28. cikk rendelkezései szabályozzák. CCP RF.

Ez a szabály azonban nem kötelező. Ezért tehát meg kell határozni a joghatóság második alternatíváját - alternatívát. Rendelete az Orosz Föderáció Polgári Védelmi Törvénykönyvének 29. cikkében található. Ennek lényege, hogy választást adjon a felperesnek, melyik bírósághoz fordul.

Ezzel szemben a jogalkotó megállapította a polgári ügyek kizárólagos joghatóságát (az Orosz Föderáció Polgári Perrendtartásának 30. cikke). Ebben az esetben a jogszabály szigorúan rögzíti az ilyen típusú esetek listáját.

Megállapították továbbá szerződéses (a 32. sz. CCP RF felek a szerződésben maguk határozzák meg a bíróságot) és a kommunikációs joghatóság (a CCP RF 31. cikke). Ez utóbbi az első eset elvein alapul. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozó követelések abban a bíróságban kerülnek elbírálásra, amelyben az első polgári ügyet kezdeményezték.

Úgy tűnik, hogy a javasolt osztályozástisztán elméleti jelentés. Ez nem így van. A területi és törzsi joghatóság helyes meghatározása nemcsak az ügy azonnali megkezdését és megfontolását érinti. A gyakorlati jelentőség abban rejlik, hogy a helytelenül meghatározott joghatóság alkalmat nyújthat a bírósági határozat megtámadására, és ennek következtében a vitatott kapcsolat rendezésének késleltetése.