A bűnözés szakaszai

A bűncselekmény elkövetésének szakaszai csak a bűncselekmény objektív oldalának megvalósításának konkrét szakaszai.

A büntető törvénykönyvben az ilyen fázisok három jelzik. Bűncselekményre való felkészülésről, bűncselekmény elkövetéséről, valamint a befejezett bűncselekményről van szó.

Bűncselekmény elkövetése

Azonnal érdemes kiemelni, hogy a bűncselekménynem haladhatja meg ezeket a lépéseket. A Büntető Törvénykönyv elismeri, hogy csak olyan cselekményről van szó, amely abszolút mindent, kivétel nélkül, a bűncselekményt magában foglaló főbb jellemzőket tartalmaz. A végsõ idõ csak a konkrét összetétel függvénye.

Emlékezzünk arra, hogy a bűncselekmény összetétele lehetformális vagy anyagi. Az első esetben azt a tényt ismerik fel, amikor a cselekmény azonnali fenyegetést okozott, a második esetben a cselekményt akkor lehet felismerni, ha a következmények (társadalmilag veszélyesek) következnek be.

A szándék felismerése nem szabad összetéveszteni a bűnözés összetételével, mivel nem magának a cselekedetnek, hanem csak a vágyakoztatásnak.

A bűncselekmény elkövetésének szakaszai nem hiábavalóak,mert segítenek megkülönböztetni a cselekményeket. Érdemes megjegyezni, hogy a közvélemény veszélyei nem azonosak. Senki sem vitatja, hogy egy befejezetlen bűncselekmény nem egyezik meg azzal, ami vége. A különbség nagyon jó. A különböző szakaszaiban a bűncselekmény járnak különböző nakazanieya, melynek súlyossága attól függ éppen melyik szakaszában a tevékenység tárgya bűncselekmény megállt. Nézzünk egyre részletesebben.

A bűnözés szakaszai

Természetesen az első szakasz ismertté váltképzés. Ebben az esetben szándékos tevékenység, amelynek célja a bűncselekmények elkövetésének, bűnmegelőzésének eszközeinek vagy bűnmegelőzésének, bűnrészesek keresése stb. A bűncselekményre való felkészülésről csak abban az esetben beszélhetünk, ha a bűncselekményt nem olyan körülmények miatt követték el, amelyek nem függtek a tárgytól.

Mint már említettük, ebben a szakaszban egy személytörekszik arra, hogy elkövethessen egy elképzelt bűnözést, az embereket, akik segíthetnek neki, a megbízása eszközeit stb. A céloldal fontos eleme a cselekvés megszakadása és a körülményektől való eltérés elmulasztása a téma által nem szabályozott okok miatt.

Itt a szóban forgó cselekmény tárgya egyáltalán nincs hatással.

Ezután kísérletet tesznek egy bűncselekmény elkövetésére. Olyan személy szándékos tétlenségére vagy akcióira utal, akik bűncselekmény elkövetésére irányulnak. Ebben az esetben a bűncselekményt nem szabad véget vetni olyan körülményeknek megfelelően, amelyek nem függenek a témától.

A kísérlet olyan tevékenység, amely bűncselekmény elkövetésére irányul. Ebben az esetben az objektumra gyakorolt ​​hatás tényleges veszély fenyegeti az ilyen hatást.

Itt persze a téma fogalmát nem szabad végrehajtani. A közvetlen szándék a szubjektív oldal legfontosabb jele, az indirekt szándékot vagy gondatlanságot nem veszik figyelembe.

Az utolsó szakasz a befejezett bűnözés. A bűnösöknek ebben a helyzetben el kell kötelezniük mindazokat a cselekményeket, amelyeket szándékában áll elkövetni, de objektív okok miatt a büntetőjogi eredmény még mindig nem jött el. A befejezetlen bűncselekmény olyan helyzetnek minősül, amikor a téma nem teljesíti azokat a cselekményeket, amelyeket szükségesnek tart a bűnügyi szándék elkövetéséhez.

Továbbá kísérletet tesznek a nem megfelelő eszközökkel és egy olyan tárgy kísérletével, amely alkalmatlan.