A tulajdonjogok tulajdonjogának védelmeés más valós jogok célja azoknak az alanyoknak az anyagi helyzetének helyreállítása, amelyek érdekeit megsértették. Ezeket a módszereket törvény biztosítja.
A normák különböző lehetőségeket határoztak mega sérült érdekek helyreállítása. A tulajdonjogok közvetlen megsértése esetén például illegális lefoglalás, vagyon-lopás, vagyon-jogi módszerek alkalmazására kerül sor. Céljuk az egyedi tárgyak védelme. Ha a behatolás tárgyát nem lehet visszaküldeni, vagy elveszíteni (megsemmisíteni), akkor a szervezet csak a károsult kár megtérítésére támaszkodhat. Ebben az esetben a tulajdonjogok védelme nem valódi jogi eszköz, hanem kötelező erejű.
Jogvédelemi jogvédelmi módszerekaz ingatlan tulajdonát képezi az érintett személy jogi lehetőségeinek abszolút jellege. A vizsgált módszerek célja az alanyok érdekeinek védelme más polgároktól és szervezetektől való közvetlen jogellenes befolyásolásukra. A tulajdonhoz fűződő jogok védelmének valódi és jogi módszerei a jogorvoslathoz és a negatív állításokhoz. Az első egy tárgy visszaszerzését teszi lehetővé valaki más jogellenes birtoklásából. A negatív követelmények célja a tulajdonvesztéshez nem kapcsolódó tulajdon használatának akadályainak megszüntetése.
A tulajdonos védett jogát közvetlenül vagy közvetve megsérthetikközvetve. Az utóbbi esetben a helyzet általában a meg nem felelés következménye. Például egy olyan személy, aki jogi tulajdonosból (fuvarozó, bérlő, letétkezelő stb.) Vett tárgyat, visszautasítja vagy visszaadja hibás (kártérítéssel). Ebben az esetben jogi és jogi eszközöket kell alkalmazni a jogok védelme érdekében. Ezeket a módszereket kifejezetten olyan esetekre nyújtják, amikor a tulajdonos (az áldozat) a bűnös szerződéses viszonyhoz kapcsolódik. Ennek megfelelően viszonylagos jellege van, és objektumként bármely tulajdonságot cselekedhet. Az utóbbiakhoz közvetlenül közvetlenül kézzelfogható tárgyak mellett mindenfajta jog (nem készpénzes vagy papíralapú papír) is érvényes. Eközben a megfontolt példában megsérti a tulajdonos ingatlan érdekeit. E tekintetben a sérült személy nehéz helyzetben találhatja magát. Nem mindenki ismeri, hogy milyen eszközöket lehet alkalmazni ebben az esetben: a tulajdonjogok vagy kötelezettségek védelmének valódi jogi eszköze.
A normák nem biztosítják a választás lehetőségétperes eljárás és a követelések versenye nem megengedett. A belföldi jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy a jogalanyok valamelyikének jogainak megsértése esetén fennálló szerződéses kapcsolataik alapján csak a törvényes jogorvoslati módszerek alkalmazhatók. Az ilyen esetekben a tulajdonjogok védelmét szolgáló valós jog nem alkalmazható. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a szubjektumok közötti szerződések keretében nem abszolút, hanem viszonylagos kapcsolatok jönnek létre. A tulajdonhoz fűződő jogok védelmének tulajdonosi és jogi eszközei csak az előbbi jelenlétében érvényesek. Ebben az esetben az objektumnak egyénileg definiált objektumnak kell lennie.
Számos normája mutat ráa tulajdonhoz fűződő jogok tulajdonjoga és jogi eszközei. A Polgári Törvénykönyv 302. cikke meghatározza a tétel jóhiszemű vásárló általi visszaküldésének eljárását. A normának megfelelõen, ha az anyagi értékek megtéríthetõ alapon érkeztek olyan alanyra, aki nem volt hatáskörük arra, hogy elidegenítse azokat, amit a vevõ nem tudott és nem tudott, a jogi tulajdonos visszavonhatja azokat. Az egyik feltételnek meg kell felelnie. Az ingatlannak:
Ha az anyagértékeket megkaptaa tulajdonosnak jogában áll minden esetben visszatérítést várni egy olyan alanytól, aki nem volt képes elidegeníteni őket. Kivételt képeznek a hordozó értékpapírok és a pénz. Ez a tulajdonság nem követelhető meg a jóhiszemű vásárlótól.
Biztosítási-jogi védelmi eszközök biztosításatulajdonjogok, a Ptk lehetőségét állapítja meg az áldozat szükség, amelyek hatálya volt, vagy lehetett volna tudatában illegális birtoklása, önsegélyező tanult a használata a vita tárgyát. Hasonló a helyzet kérheti a jóhiszemű vásárló. A különbség a követelmények rejlik csak az a tény, hogy az áldozat a kereslet visszatérését / bevétel kompenzáció, amely a szóban forgó alany kivont sem volt, hogy a pont, ahol ismertté vált, hogy a birtokában van a baj, vagy ha ő kapott értesítést a követelés.
Ez viszont a vásárlók mindkét kategóriábanbizonyos jogi képességekkel is rendelkeznek. Különösen előírhatják, hogy a törvényes tulajdonos kompenzálja a használat során felmerülő költségeket az ingatlan biztonságának biztosítása érdekében. A lelkiismeretes felvásárló emellett hagyhatja el az általa teljesített anyagi értékek javulását, ha elválaszthatók a vita tárgyától, anélkül, hogy megsértenék az integritását. Ha ez nem lehetséges, az alany kötelezheti a tulajdonosot, hogy kompenzálja a végrehajtás költségeit. Méretük azonban nem haladhatja meg a javulás utáni ingatlan-növekedés mértékét.
A tulajdonjogok tulajdonjogának védelmeés más tulajdoni jogokat különböző jogalanyok alkalmazhatnak. A fentieken túl a jogi birtoklással kapcsolatos ügyeket is figyelembe vették. A normák jogi lehetőséget biztosítanak más személyek számára. Például a tulajdonjogok és egyéb tulajdonjogok védelme és jogi eszközei a működési igazgatásra, az egész életen át tartó örökségre, a gazdasági irányításra és a szerződésben vagy a törvényben előírt egyéb esetekre vonatkoznak. A negatív követelmények nem kapcsolódnak a birtoklás megfosztásához. Arra törekszenek, hogy megszüntessék az anyagi értékek használatának akadályait. Például kifejezhetők olyan épületek építésében, amelyek akadályozzák a ház ablakaihoz való hozzáférést.
A jogosult a jogosultvagy bármely más tulajdonos, aki rendelkezik valamivel, de bizonyos nehézségeket tapasztal a használatában. Az alperes kérelem olyan jogsértő, aki jogellenesen cselekszik, és ezáltal akadályokat teremt, amelyek gátolják az objektum működését. A gyakorlatban vannak olyan helyzetek, amikor az interferenciát törvényes cselekmények okozzák. Például az engedélyezett szervek engedélyével egy csővezetéket helyeztek el a házhoz. Ebben az esetben a tárgynak össze kell egyeztetnie a helyzetet, vagy meg kell próbálnia vitatni az engedély érvényességét. Ez utóbbi azonban nem lehetséges negatív állítással.
Mivel áll a megszüntetése folytatódikjogellenes állapot (jogsértés), amely a követelés benyújtásakor fennmarad. Ez a rendelkezés a hosszú távú követelés hiányát okozza. A követelést a bűncselekmény ideje alatt bármikor be lehet mutatni. Ha a jogellenes állapotot megszüntették, a sértett személy kártérítést követelhet a vétkes féltől a felmerült veszteségekért.
Meg kell jegyezni, hogy a jogszabály közvetlenülnem szabályozzák a tulajdonhoz fűződő jogok védelmének valamennyi rendelkezett tulajdonosi és jogi eszközt. Állásfoglalás a Plenum 1985/04/23 №5 tisztázza néhány problémák merülnek fel a gyakorlatban, amikor a kereslet a kiadás anyagi javak lefoglalása. A tulajdon felvétele a készletbe magában foglalja az ártalmatlanítás tilalmát. Ez lehetővé tette az eljárási szabályokat, ideiglenes intézkedésként, amely garantálja a határozat végrehajtását, beleértve a szakaszában a bejelentés a pert, vagy az elkobzás mondat. Egyes esetekben a készlet tartalmaz olyan elemeket, amelyek másokhoz tartoznak. Gyakran előfordul, hogy a letartóztatás megszüntetésére vonatkozó követelményt a házastárs személyes vagyonát vagy közös jogban való részesedését teszi.
A tulajdonos, akinek tulajdonát a készlet tartalmazzavéletlenül keresetet nyújthat be az értéktárgyak letéptetésétől az adóstól (amelyre ideiglenes intézkedést alkalmaztak), és egyidejűleg olyan hitelezőkre, amelyek érdekeit az eljárás lefolytatta. Ha az esemény kapcsolódik az állítólagos elkobzáshoz, akkor az alperes a vizsgált / elítélt személy lesz, és az állam, amelyet az illetékes pénzügyi szervezet képvisel.
Lényegében a fenti állítás magában foglaljaazon ingatlan tulajdonjogának elismerése, amelyet jogellenesen letartóztatták vagy a leltárba foglalták. A jogszabályok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy követelést nyújtsanak be más személyek által. Például a leltártól való letartóztatás vagy törlés eltávolítására irányuló kérelem engedélyezhető olyan személyek érdekeinek védelmében, akik rendelkeznek a működési ellenőrzés, az örökölt birtoklás (élet), a gazdasági gazdálkodás és mások jogaival. E tekintetben ez a követelmény különlegesnek minősül. Ez egy olyan cselekvési forma, amelynek célja a jogok elismerése, különös tekintettel a következőkre:.
Felperesként a téma a következőképpen járhat elrendelkező és nem rendelkező vita tárgya (ha a kérdés az ő visszatérése nem hozott), akinek a jobb vitatott, nem elismert vagy megtagadják egy harmadik személy, aki nem tulajdonosa kötvényei vagy más rokon kapcsolatokat át a dolgokat. Az anyagi értékek címzett tulajdonosa szintén igényt nyújthat be. Az alperes - egy harmadik fél, hogy kijelenti, vagy nem jogaik a témában, de nem ismeri fel az érvényességét a felperes tulajdonában.
A kereset tárgyát képező ügy tárgyacsak a tulajdonos tulajdonjogának vagy más tulajdonjogának a tényére támaszkodik. Ugyanakkor nem várható, hogy a válaszadó teljesíti a kötelezettségeit. A követeléssel kapcsolatos határozatnak kiküszöbölnie kell a harmadik személyben felmerült kétséget. Célja továbbá biztosítani a jog fennállásának bizonyosságát, biztosítva a szubjektumok közötti kapcsolatokat. A jogok elismeréséről szóló döntés a tulajdon elidegenítésével, birtoklásával és használatával kapcsolatos konkrét hatáskörök végrehajtásának alapjául is szolgál.
</ p>