Ivan Andreevich Krylov már feldolgozottírt az ősi mesékben. Mindazonáltal ezt a rendkívül mesteri munkát végezte el, bizonyos szarkazmusrészekkel, amelyek a mesékre jellemzőek. Ugyanez történt a "Fox and Grapes" (1808) című mese híres fordításával is, amely szorosan kapcsolódik az eredeti Lafontaine-hoz, amelynek ugyanaz a címe. Hagyja a mesét és a rövid, de igaz az igazsághoz, és a "Bár látja a szemet, de a nemet foga" kifejezés valódi szárnyas kifejezést vált.
Egyszer az éhes Fox (magát Krylov felvetteszinonimája a „keresztapja”) került valaki másnak a kertben, és ott lógott a nagy és lédús szőlő. Fox nem lenne egy róka, ha nem is azonnal ki akarta próbálni az érett gyümölcs, és így ő akart még egy bogyó, hogy ez nem csak a szemet, de még a fogak „gyulladt” (Ebben az esetben, Ivan Andrejevics használ egy érdekes ige eljáró összefüggésében az erős vágyaként). Bármi bogyók lehet hogy „kék”, letették a nagy szerencse: a róka, hogy neki így, és hogy jön, de legalább a szemét, fogat viszketés.
Mint minden más ilyen típusú munkában,Van egy erkölcsi, és nem tartalmazza a közmondás „még a szemét, fogat viszketés”, és a legutolsó sorban, amelyek megmondják a téves következtetéseket róka. Van olyan vélemény is, hogy mi is, mikor próbál elérni valamit, hogy e cél elérése nem mindig a kiutat nyertesek, majd panaszkodnak, és mérges nem a saját, nem az ő ostobasága, lustaság és a következetlenség és a körülmények vagy bármilyen vagy egyéb tényezők. Valóban, Krilov csak észre, hogy minden jellemzi önsajnálat, ahogy elkezdjük mentegetőzni után sikertelen próbálkozás, mondván, hogy nem fáj, hogy mi volna, ahelyett, hogy továbbra is harcolni, taktikát változtatva. A morális a mese is tükröződik a másik közmondás: „Nézd meg magad, nem a faluban.”
Az egyszerű nyelvnek köszönhetően, amit a szerző ír,az olvasó világosan megérti ennek a műnek a jelentését. Azt mondhatod, hogy a mese egy ellenzékre épül, vagyis először a róka csodálta a gyümölcsöket, majd elkezdte keresni a mínuszokat bennük, hogy megmagyarázhassa kudarcát.
Pontos erkölcs, érdekes telek és művészikifejezési eszköz - ez nem minden, ami egy mesében gazdag. "Bár a szem látja, de a fog nemet" - a kifejezés nem csak közmondás, hanem az egész munka második neve is.
IA Krylov bizonyította, hogy a műnek nem kell több kötetet elfoglalnia ahhoz, hogy tükrözze az emberi jelleg lényegét. A közmondás "Bár a szem látja, a fog nemet", és a meséjének erkölcse közvetíti az emberi pszichológia lényegét.
</ p>