A keleti despotizmust az állami hatalom formájaként

A keleti ősi civilizációk déli fekvésűek voltakÁzsiában és Észak-Afrikában. Ezek közé tartozik Babilon, Asszíria, Irán, Fenicia, Ókori Kína, Urartu, Egyiptom, ősi India és a hettita állam.

A keleti despotizmus a fő jellemzője, amely ezen államok állami struktúráját jellemzi. Ez a kifejezés egy államfő határtalan hatalma.

Az ok keletkezésének keletkezéséhezhogy az ókori országokban a földi közösség hosszú ideig fennmaradt, és a szárazföldi magán tulajdon hosszú ideje nem fejlődött ki. Így a vidéki közösség lett az alapja ennek az állami struktúrának. Emellett a rendszer kialakulása hozzájárult a hagyományos szabályokhoz, amelyek nem zavarhatják a falusi közösségeket. Például Egyiptomban a despotikus hatalom fontosságát megerősítette az öntözőberendezések létrehozásának szükségessége, amelyek nélkül lehetetlenné vált a gazdaság. Ha a lakosság megtagadta az ilyen politikai rendszert, az állami hatóságok megsemmisíthetik a platina fontos elemeit, és a lakosság víz nélkül maradna, következésképpen a tömeges halál megkezdődik.

Ráadásul a keleti despotizmus is támaszkodotturalkodóik isteni méltóságát. Például Egyiptomban a fáraó teljes mértékben ellenőrizte a jogalkotási, katonai és igazságszolgáltatási hatásköröket. Senki sem ellenezheti a döntését, mert úgy vélték, hogy közvetítője volt az emberek és istenek között. Az ókori sumír államban a fej is legfőbb hatalom volt. Felismerték papnak, ezért parancsát feltétel nélkül kivégezték. Indiában az uralkodó uralkodó teljes önkényességét jellemezte az elnyomás. Azonban az uralkodó nem volt pap. Minden ereje a brahmanák tanításán alapult.

Az ókori Kínában az uralkodó nemcsak pap volt, hanem "a menny fia".

A keleti despotizmusnak jellegzetes vonása volt:

1) Az állam társadalmi előfordulása a társadalombanabszolút mértékben. Az állam a legmagasabb hatalomnak számít, amely egy ember fölött áll. Ez szabályozza az emberek minden tevékenységét és attitűdjét, nem csak a társadalomban, hanem a családban is. Az államfő formálja az ízeket, a társadalmi eszméket, kinevezheti és utasíthatja a tisztviselőket bármikor, ellenőrizhetetlen, a hadsereg parancsnokságát gyakorolja.

2) Kényszerítő politika. Az állam legfőbb feladata - a félelem felépítése minden lakos számára. A szekrényeknek remegniük kell, és úgy vélik, hogy az ország uralkodója nem zsarnok, hanem az emberek védelmezője, a hatalom minden szintjén uralkodó, önkényes és gonosz büntetést.

3) a földterület állami tulajdonban van. Mindössze az állam volt, egyetlen magánember sem volt gazdasági értelemben.

4) Társadalmi-hierarchikus struktúra. Úgy néz ki, mint egy piramis. A tetején volt a kormányzó, majd az állami bürokrácia, a közösségi gazdálkodók és a legalacsonyabb lépés az eltartott emberekhez tartozott.

5) Az ókori Kelet minden civilizációja voltszervezett kormányzati berendezés. Három osztályból áll: pénzügyi, állami és katonai. Mielőtt mindegyik különleges feladat volt. A pénzügyminisztérium pénzeszközöket keresett a közigazgatási apparátus és a hadsereg, az építőmunkát végző közvélemény, az utak megteremtése, a katonaság - a külföldi rabszolgák ellátása érdekében.

Érdemes megjegyezni, hogy az elnyomás nem csaknegatív karakter. Az állam még egy ilyen rendszerben is adott néhány garanciát a lakosság számára, bár nem azonos mértékben. A törvények szabályozták a lakosság közötti kapcsolatokat, büntetéseket szabtak a cselekvésekért. Így létrejött egy modern típusú civilizált társadalom.