Milyen fejlődési szakaszai vannak a társadalomban? A társadalom fejlődésének fő szakaszai

Milyen fejlődési szakaszai vannak a társadalomban? Mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk, megjegyezzük, hogy társadalmi-történelmi fejlődése rendkívül összetett multilaterális folyamat. Ez egy meglehetősen hosszú történelmi időszakban következik be, és magában foglalja a politikai, jogi, gazdasági, szellemi, spirituális és erkölcsi, valamint sok más összetevőt, amelyek valamiféle integritást jelentenek. Sok tudós próbálta válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen fejlődési stádiumban van a társadalom fejlődése. Ebben a cikkben megfontoljuk a legismertebb kutatók által e témában javasolt alapvető elméleteket és osztályozást.

A társadalom történelmi fejlődésének szociológiai tanulmányozásának sajátosságai

E fogalom szociológiai vizsgálataelsősorban azért, mert nehéz eloszlatni a megfelelő társadalmi aspektust. Ezenkívül nem könnyű meghatározni a "társadalmi fejlődés" fogalmát a történelmi folyamat során. És mindez azért szükséges, hogy válaszoljon a kérdésre: "Melyek a társadalom fejlődésének szakaszai?" A kutatók általában figyelmüket egy bizonyos társadalmi téma társadalmi-történelmi fejlődésére összpontosítják. Lehet, hogy egy külön személy, egy bizonyos társadalom (pl. Orosz), valamint egy társadalom (latin-amerikai, európai), egy nemzet, egy társadalmi csoport, egy társadalmi intézmény (család, oktatási rendszer), egy társadalmi szervezet. Ezek is kombinációi lehetnek (nemzeti gazdasági vállalkozások, politikai pártok, kereskedelmi és ipari vállalatok). Azonban csak a társadalom fejlődésének fázisaiban érdekelünk.

A civilizáció és a társadalom fajtája

A szociológia legnagyobb érdeklődéseA társadalmak társadalmi-történelmi fejlődése mint szerves társadalmi egységek. Természetesen az egyes osztályok, társadalmi csoportok, intézmények, szervezetek, közösségek fejlődéséből áll. Mindazonáltal társadalmi-történelmi fejlődésének minden szakaszában ez vagy az a társadalom olyan entitás, amelynek elemzése és leírása általában különböző fogalmakat alkalmaz. Két csoportba oszthatók: "civilizáció" és "társadalomtípus". Ezek a fogalmak a társadalmi-történelmi fejlődés különböző fázisaiban kvalitatív állapotokat jellemeznek. Meg kell adni a definíciót, hogy megválaszolják a kérdést: "Melyek a társadalom fejlődési szakaszai?"

A "társadalomtípus" fogalma

Ezzel a koncepcióval rendszeregységek (intézmények, társadalmi csoportok, közösségek, stb), kölcsönhatásban áll egymással, és egymáshoz bizonyos társadalmi eszmék, normák, értékek, amelyek közös bennük.

A társadalomtípusok különböző besorolásai vannak. A legelemibb az összetettségük és egyszerűségük. Még a XIX. Században Herbert Spencert javasolta.

Spencer osztályozás

A kérdés megválaszolása a szakaszokróla tudós azt javasolta, hogy a társadalmak az idő múlásával az úgynevezett határozatlan homogenitásból az ellenkezőjévé váljanak - egy bizonyos heterogenitás, az egyén, a társadalmi kötelékek és a kultúra egyre növekvő integrációjával és differenciálódásával. Azonnal vegye figyelembe, hogy a megosztottság nagyon önkényes. Végül is a legegyszerűbb társadalom egy nagyon összetett szervezet. Még kevésbé nyilvánvaló az a tény, hogy a primitív társadalomhoz kapcsolódó társadalmak sokkal egyszerűbbek, mint például a modernek. Ezért Spencer minősítése nagyon pontatlan.

A társadalom felosztása az ipari és a hagyományos

Spencer azonban nem volt az egyetlen, aki válaszolta kérdés: "Melyek a társadalom fejlődési szakaszai?" Az egyik legelterjedtebb osztályozás az O. Comte, a KA Saint-Simon, az E. Durkheim és más szociológusok ipari és hagyományos felosztása. Általában a "hagyományos társadalom" kifejezést használják olyan fejlettségi fokokra utalva, amelyek pre-kapitalista jellegűek. Vagyis az emberek összessége eddig még nem alakult ki ipari komplexum. Elsősorban az agrárgazdaságon alapul. Egy ilyen társadalom immobilizálódik a szociális szférában. Nemzedékről nemzedékre, a hagyományos viselkedési minták és életformák szinte változatlanok. Az iparosodás eredménye ipari társadalom. Az urbanizációt, a tömeges írástudást, a szakmai specializációt hozza létre. Az ilyen társadalom elsősorban az ipari gazdaságra támaszkodik. Kidolgozott egy társadalmi-osztályú és ipari munkamegosztási rendszert. Dinamikus, állandó technológiai és tudományos és technológiai újításokkal és találmányokkal, magas szintű mobilitással jellemezhető.

Wallerstein történelmi rendszerei

Vannak más vélemények is arról, hogy aA társadalom fejleszti fejlődését. Röviden válaszol erre a kérdésre I. Wallerstein, a mai kor egyik vezető nyugati szociológusának véleménye alapján. Ez a tudós szükségesnek tartja a történelmi rendszerek megkülönböztetését. Mindegyik rendszer egy bizonyos típusú munkamegosztáson alapul. Számos intézményt (szociokulturális, politikai, gazdasági) fejleszt, amelyek végül meghatározzák e rendszer alapelveinek megvalósítását, a csoportok és az egyének szocializációját. Wallerstein azzal érvel, hogy különböző típusú történelmi rendszereket fedezhet fel. Ezek közül az egyik a kapitalista világgazdaság (modernitás), amely körülbelül 500-600 évig létezett. A másik a Római Birodalom. A harmadikat a közép-amerikai Maya-struktúrák képviselik. Rengeteg kis történelmi rendszer létezik. E kutató szemszögéből a társadalom valódi változása akkor következik be, amikor az egyik történeti rendszerről a másikra való áttérés kezdődik. Ebben az esetben az eltűnését nem a különböző belső ellentmondások cselekvése határozza meg. A mûködés mûködési hatékonysága megnyitja az utat más, tökéletesebb módokhoz.

A különböző típusú társadalmak elosztása lehetővé teszikutatók különböző szempontokból, különböző perspektívákból és különböző szempontokból tanulmányozzák a társadalmi és történelmi fejlődést, és sokféle mutatóval és attribútummal sokoldalú folyamatként tekintik.

A társadalom fő társadalmi-történelmi típusai

Ha összefoglaljuk a fenti és más véleményekszociológusok és filozófusok, közgazdászok és történészek, meg tudjuk különböztetni röviden, vázlatos formában a következő társadalmi-történelmi típusok (fejlődési szakaszban az emberi társadalom)

- a vadászok és a gyűjtők közössége természeti adottságainak és vadászatának kárára;

- a növények mesterséges művelésére és a földművelésre vállalkozó mezőgazdasági vállalkozások;

- különböző háziállatok, szarvasmarha tenyésztése alapján;

- elsősorban a kézművesség és aa mezőgazdasági termelés hagyományos (magánbefektetések, városok, állami hatalom, osztályok, kereskedelem, írás).

- elsősorban az ipari gépgyártáson alapuló ipari társaságok;

- az ipari postindustrial helyettesítés.

Az utóbbiban, mint sok szerző megjegyzi, a gazdasági termelés nem annyira a különböző fizikai javakra épül, mint az információ, a tudás és a szolgáltatások területén.

Általában ez a tipológia, leírva a főa társadalom fejlődésének fázisai, amelyeket a különböző országok humán tudományok és társadalomtudományok képviselői igen széles körben fogadtak el. Gyakran használják a szocio-történelmi fejlődés speciálisabb és részletesebb fogalmainak kialakítására.

A "civilizáció"

A szociológia, a társadalmi filozófia és aA kulturológia a "civilizáció" fogalmával is megkülönbözteti a társadalmak kulturális és társadalmi szerkezetének típusát. Ha azonban a társadalom fajtája elsősorban a társadalmi kötelékek, kapcsolatok és struktúrák természetét hangsúlyozza, akkor a civilizáció koncepcióként a különböző társadalmak szellemi, szocio-kulturális, vallási jellemzőire összpontosít.

Kulturális-történelmi jellegű

Ez a kifejezés közel áll a javasolt kifejezésheza 19. században N. Ya, Danilevsky, orosz szociológus és filozófus ("kulturális-történelmi"). Az első gondolkodók között ez a kutató csak a szociál-történeti fejlődés általánosan elfogadott képét próbálta elhagyni, csak lineáris, lapos folyamatként. Úgy vélte, hogy az emberek kulturális-történelmi típusúak, amelyek jelentősen különböznek egymástól. A "nyelvi affinitást", a területi, a vallási, a pszicho-etnográfiai egységet, a politikai függetlenséget, a gazdasági tevékenység formáit és más jeleket megkülönböztető fő kritériumokat tekintette. Danilevsky (az alábbi képen) az ilyen típusú asziro-babiloni, kínai, egyiptomi, iráni, indiai, görög, zsidó, arab, római, európai (német-római) számokra hivatkozott.

Mindegyikük a fejlesztési szakaszában haladmint például az eredet, a fejlődés, a virágzás, a hanyatlás. Ezután egy új kulturális-történeti típus kerül előtérbe a bolygónk történelmének fejlődésében. Danilevsky szerint a szláv civilizáció kialakulása több évszázadon át zajlott. Ők azok, akiket a társadalom modern fejlődési fázisai jellemeznek. A szláv civilizáció nagy jövőjét előrejelezte. Danilevsky koncepciója a politikai konzervativizmus és számos elméleti naivitás ellenére értékes, mivel nemlineáris képet ad a társadalom történelmi fejlődéséről. Feltételezi a történelmi dezignációk, zigzagok létezését, sőt a korábban felhalmozott kulturális értékek jelentős megsemmisítését.

A. Toynbee véleménye

Később folytatódott a ciklikus fejlődés gondolataO. Spengler, a német filozófus, és különösen A. Toynbee, egy angol történész volt. Toynbee szerint minden civilizáció (és az emberiség történetében 21 civilizáció számozott, köztük 13 alapvető) a fejlődésben zárt életciklus. A születésről halálra és bomlásra mozog. Toynbee 5 fő civilizációt azonosított: orosz, nyugati, iszlám, indiai és kínai. Különös figyelmet fordított arra, hogy miért veszik el a civilizációkat. Toynbee különösen úgy vélte, hogy egy kultúra életképességének hordozója, "kreatív elitje" egyáltalán nem tudja megoldani a felmerülő történelmi és társadalmi-gazdasági problémákat. A lakosságból elidegenített kisebbségré válik, amely nem a hatalom jogával, hanem az erõs hatalommal való uralom alatt áll. Végső soron a kutató szerint ezek a folyamatok elpusztítják a civilizációt.

Most már tudjátok, hogy a társadalom miként halad át gazdasági fejlődésében A. Toynbee szerint.

A civilizáció koncepciója a szovjet szociológiában

A hazai szociológiában (és általában aa humanitárius és a társadalomtudományok) az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a civilizáció fogalma, amikor a társadalmi-történelmi fejlődés jellemzésére van szükség. Ez elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a társadalomtudományok történelmében a szovjet társadalomtudományban uralkodó marxista koncepciót a legtöbb társadalomtudós elutasította, egyszerűbbnek és indokolatlanul politizálva. A civilizáció fogalmát jelenleg a hazai szakirodalomban használják három alapvető értelemben:

- a társadalom társadalmi-kulturális fejlődésének következő szakasza;

- szociokulturális (orosz, európai, kínai, japán és más civilizációk);

- a technológiai, társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális fejlődés legmagasabb szintje.

Még az iskolában is először megismerjük aztfejlődésének szakaszai társadalom. A 8. fokozat az ideje, hogy tanulmányozzuk ezt a kérdést. Azonban az iskolában ez a téma meglehetősen felületes. Ez a cikk részletes választ adott arra a kérdésre, hogy mi történik a társadalomban. Fel lehet készülni osztályokra és vizsgákra, nem csak iskolásokra, hanem diákokra is.