Péter hazai politikája 1

Péter 1 uralkodásának eredményei így voltaknagy, fenséges, sok történész teljesen indokolt szakadék az orosz történelem korában előre péteri és a poszt-péteri. Ennek a császárnak a hozzáállása egyaránt akadályozó tényező volt, és a kutatók számára egyfajta megkülönböztetés alma. A tudósokat két táborba osztotta: jóváhagyta Péter 1 átalakulását és elítélte őket.

Így az első úgy véli, hogy a külső és belsőNagy Péter politikája lendületet adott az ország fejlődésének. Az utóbbiak éppen ellenkezőleg, biztosak abban, hogy a császár cselekedetei révén csak a jobbágy és a feudalizmus megerősödött, és a megszilárdult hagyományok és életmód erőszakos megtörése más uralmának sokkot okozott.

Bármelyik eset is, Péter hazai politikája érintette a társadalom gyakorlatilag minden szféráját.

A császár egyik fő átalakulása -megváltoztatni a kormányzati állami rendszert. 1708-ban az ország nyolc nagy tartományra oszlott, hogy megerősítse a hatalom a földön. A tartományok tartományokba soroltak, és a tartományok egymás után megoszlottak.

Poltava csata után teljesen megreformálódott(helyi és központi). 1711-ben a szenátus a Boyar Duma helyére került. Péter méltóságai által választott kilenc közülük esküt tettek, írtak, kezelték az állam pénzügyeit, új törvényeket hoztak létre. 1722-ben Péter szintén kinevezte a főügyészet.

Az 1718-tól 1721-ig terjedő időszakban 10 kapcsolati helyettesített 50 megrendelést. Minden főiskola egy adott iparággal foglalkozott. Például a szellemi ügyeket az 1721-ben létrehozott szinódus irányította.

Péter 1 1721-ben a császár végül megerősítette hatalmát korlátlan, autokratikus uralkodóként.

Peter 1 belső politikája vezetetttársadalmi átalakulások. A 1714-ben közzétett, a közös örökségről szóló rendelet szerint a nemesbirtok és a boyar örökséget egy és ugyanazt tartották. Két birtokot egyesített egybe, akinek a képviselőit nemesnek nevezték. Ugyanez a rendelet köteles átadni az örökség egyik fia számára. Továbbá a nemességeket a haditengerészetben, a hadseregben vagy az állami hatalom szervezeteiben rendelték el.

1722-ben kiadták a rangsorot, amely megosztotta a szolgálatot bírósági, katonai és polgári ügyekkel. A rangsorok tizennégy évesek voltak, és csak a következő lépés után tudtuk emelkedni.

Az egész népesség, kivéve a klérus és anemesség, adót fizetett az államnak, az úgynevezett "egy főre jutó adót" (külön-külön minden egyes férfi esetében, és az életkor és a teljesítmény nem került figyelembe vételre). Az adófizetők és a városi kézművesek, akiknek ezenkívül be kellett jelentkezniük a boltokban. Az 1724-től a földtulajdonos írásos engedélye nélkül a paraszt nem tudott elhagyni a munkát egy másik településen. Ugyanakkor az összes szegény, beteg, csalt, és kolostorba vagy almshousesbe küldték az ország körül.

Így egy új társadalmi struktúra fokozatosan alakult, az osztály elvén alapult és az állami törvények szabályozta.

Nagy Péter belső politikája szinte nem érintettemezőgazdaságban. Új területek fejlődése, új állattenyésztés, új kultivált növények termesztése nem szűnt meg. A parasztok feladatait nem a törvény, hanem a földesurak határozta meg, ezért a jobbágyok gyakran a legerősebb elnyomás alá kerültek.

Péter 1 hazai politikája nem mindig vezetettpozitív transzformációk. Ez elsősorban a különféle reformok végrehajtására irányuló külön terv hiányának tudható be. Gyakran előfordult, hogy a megállapított szabályokat nem igazolták és eltörölték az idő múlásával, de újakat hoztak létre és azonnal helyettesítettek.