Az evolúció egyik fő mechanizmusa együtta mutációk, a migrációs folyamatok és a gén transzformációk a természetes szelekció. A természeti szelekció típusai a genotípus ilyen változásait jelentik, amelyek növelik a test fennmaradásának és a nemzetség folytatásának esélyeit. Az evolúciót gyakran e folyamat következtében látják, amely a fajok túlélésének, termékenységének, fejlődési arányainak, párosodási sikereinek vagy az élet bármely más aspektusának különbségeiből eredhet.
A génfrekvenciák generációról generációra változatlanok maradnak.feltéve, hogy nincs olyan zavaró tényező, amely zavarja a természetes egyensúlyt. Ezek közé tartoznak a mutációk, a migráció (vagy génáramlás), a véletlen gén sodródása és a természetes szelekció. A mutation a spontán változás a gének gyakoriságában egy olyan népességben, amely alacsony fejlettségi szinttel jellemezhető. Ebben az esetben az egyén áthalad az egyik lakosságról a másikra, majd megváltozik. A véletlenszerűen eltolódott gének egy olyan változás, amelyet egy generációról a másikra teljesen véletlenszerűen továbbítanak.
Mindezek a tényezők megváltoztatják a gén gyakoriságát anélkül, hogy figyelembe kellene venninövelni vagy csökkenteni a szervezet túlélésének valószínűségét és a természeti környezetben való reprodukciót. Mindegyik véletlenszerű folyamat. Természetes szelekció, a természetes szelekció fajtái mérsékelt disorganizáló következményei e folyamatoknak, mivel sok generáción át sokszorozzák a hasznos mutációk gyakoriságát és kiküszöbölik a káros komponenseket.
A természetes szelekció hozzájárul azon szervezetek csoportjainak megőrzéséhez, amelyek jobban alkalmazkodnak élőhelyük fizikai és biológiai állapotához. azt
minden örököltet megtámadhata fenotípusos jellemzők és a szelektív nyomás alkalmazása befolyásolhatja a környezet bármely aspektusát, beleértve a nemi szelekciót és a versenyt az azonos vagy más fajok tagjaival.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a folyamat mindigirányított és produktív az adaptív fejlődésben. A természeti szelekció, általában a természetes szelekció típusai gyakran a kevésbé módosított lehetőségek megszüntetéséhez vezetnek.
Variációk vannak a teljes lakosság körébenszervezetekre. Ez részben azért van, mert véletlen mutációk lépnek fel egy szervezet genomjában, és utódai örökölhetik az ilyen mutációkat. Az élet során a genomok kölcsönhatásba lépnek a környezetgel. Következésképpen a lakosság fejlődik.
A természetes szelekció az egyik sarokkövea modern biológia kövei. Olyan fenotípuson működik, amelynek genetikai alapja reproduktív előnyt biztosít a népességben való nagyobb előforduláshoz. Idővel ez a folyamat új fajok megjelenéséhez vezethet. Más szóval, ez a fontos (bár nem az egyetlen) evolúciós folyamat a lakosságon belül.
A koncepciót Charles Darwin és Alfredo Russell Wallace 1858-ban hozták nyilvánosságra és közzétették a fajok eredetére vonatkozó dokumentumok közös benyújtásával.
A kifejezést mesterséges analógként írják lekiválasztás, vagyis egy olyan folyamat, amelynek során bizonyos tulajdonságokkal rendelkező állatokat és növényeket tenyésztésre és szaporodásra kívánatosnak tartanak. A "természetes szelekció" fogalmát eredetileg az öröklõdés elméletének hiányában fejlesztették ki. Darwin műveinek írásakor a tudománynak még fejlesztenie kellett a modern genetikai elméleteket. A hagyományos darwini evolúció és a későbbi felfedezések kombinációja a klasszikus és molekuláris genetika területén modern evolúciós szintézisnek nevezik. A természetes kiválasztás három fajtája továbbra is az adaptív evolúció legfőbb magyarázata.
A természetes szelekció egy mechanizmus, aamelyet az állati szervezet adaptál és fejlődik. A legfontosabb, hogy a környezet számára legmegfelelőbb egyéni élőlények túlélik és a legeredményesebben szaporodnak, és egy termékeny utódot termelnek. Számos tenyésztési ciklus után az ilyen fajok dominálnak. Így a természet szűri a rosszul alkalmazkodó egyedeket a teljes népesség javára.
Ez viszonylag egyszerű mechanizmusegy bizonyos népesség képviselői idővel megváltozhatnak. Tény, hogy öt fázisra osztható: változékonyság, öröklés, kiválasztás, idő és alkalmazkodás.
Darwin tanítása szerint a természetes kiválasztás négy komponensből áll:
Az evolúció darwini elmélete alapvetően megváltozotta jövő tudományos gondolkodásának irányába. A középpontban a természetes szelekció, amely folyamat az egymást követő generációk során jelentkezik, és a genotípusok differenciált reprodukciója. A környezet változása (pl. A fa törzs színének megváltozása) helyi szintű adaptációhoz vezethet. A következő természetes kiválasztási típusok (1. táblázat):
A természetes szelekció típusai | példák |
stabilizáló | Az emberi baba születésekor született súly, a madarakból és a kétéltűekből vett tojások száma |
irányított | Evolúciós változások a fogakban, a ló hosszúsága a lovakban, a növények élénk színe a pollinátorok, a madarak nagy és kicsi csikja elé, az élelmiszer méretétől függően |
Diverzifikáció (felforgató) | Az állati szőrzet az élőhelytől és a szezontól függően változik a test méretével idővel |
Gyakran a DNS mutációinak gyakorisága bizonyos fajokbanstatisztikailag magasabb, mint másoknál. Ez a fajta természetes szelekció segít megszüntetni a populáció környezetéhez legjobban alkalmazkodó egyének fenotípusának bármely szélsőségét. Emiatt a fajta egy fajon belül csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyént pontosan megegyeznek.
A természetes szelekció stabilizálása és típusaröviden jellemezhető átlagolásnak vagy stabilizációnak, amelyben a lakosság homogénebb lesz. Először is, a poligén tulajdonságok érintettek. Ez azt jelenti, hogy a fenotípust több gén irányítja, és számos lehetséges kimenetel van. Idővel a gének egy részét kikapcsolják vagy maszkolják mások, a kedvező alkalmazkodástól függően.
Az ember számos jellemzője az eredményilyen kiválasztást. Az egy személy súlya születéskor - nem csak egy poligénes tulajdonság, ez is szabályozható a környezeti tényezők. Újszülöttek átlagos születési súly nagyobb valószínűséggel maradnak életben, mint a túl kicsi vagy túl nagy.
Ezt a jelenséget általában olyan állapotokban figyelik meg,amelyek idővel megváltoztak, például az időjárás, az éghajlat vagy az élelmiszer mennyisége célzott tenyésztéshez vezethet. Az emberi részvétel is felgyorsíthatja ezt a folyamatot. A vadászok leggyakrabban nagy személyeket ölnek hús vagy más nagy díszítő vagy hasznos részek miatt. Ennek következtében a lakosság hajlamos a kisebb egyének felé fordulni.
Minél több ragadozó lassan ölni és enniaz egyének a lakosság körében, annál inkább hajlamosak a lakosság sikeresebb és gyorsabb képviselői felé. A természetes szelekció típusai (az 1. példában szereplő táblázatok) világosabbak lehetnek a vadon élő állatok példáinak segítségével.
Charles Darwin irányított kiválasztást tanulmányozotta Galapagos-szigeteken tartózkodott. A helyi pintyek csőrének hossza idővel megváltozott a rendelkezésre álló tápegységek miatt. Rovarok hiányában túlélte a nagy és a hosszú csikók pintyjét, amelyek segítettek enni magokat. Az idő múlásával a rovarok egyre nagyobbak lettek, és az irányított szelekció segítségével a madár csőrök fokozatosan kisebb méreteket kaptak.
A szubverzív kiválasztás egyfajta természetes kiválasztás,amely ellenzi a fajok jellemzőinek átlagolását a lakosság körében. Ez a folyamat a legritkább, ha röviden leírjuk a természetes szelekció típusát. A diverzifikáció kiválasztása két vagy több különböző formát eredményezhet a környezet hirtelen változásainak helyén. Az irányított kiválasztáshoz hasonlóan ez a folyamat lelassulhat az emberi tényező és a környezetszennyezés pusztító hatása miatt is.
Az egyik leginkább tanulmányozott példája a felforgatóa kiválasztás a londoni pillangók esetében történt. A vidéki területeken szinte minden ember világos színű volt. Ugyanezek a pillangók azonban nagyon sötétek voltak az ipari területeken. Vannak olyan példányok is, amelyek átlagos színintenzitással rendelkeznek. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a sötét pillangók megtanultak túlélni és elszállni a ragadozókból az ipari területeken a városi körülmények között. Az ipari területeken lévő könnyű lepkék könnyen észlelhetők és evettek a ragadozóktól. A hátrányos képet megfigyelték a vidéki területeken. A közepes színteljesítményű lepkék mindkét helyen jól láthatók, ezért nagyon kevesen maradtak.
Így a szubverzív szelekció jelentése a fenotípus szélsőséges mozgása, ami a faj túléléséhez szükséges.
Az evolúció elméletének alapgondolata az,hogy a fajok sokfélesége fokozatosan fejlődött az egyszerű életformákból, amelyek több mint három milliárd évvel ezelőtt jelentek meg (összehasonlításképpen a Föld életkora körülbelül 4,5 milliárd év). Az evolúciós fejlődésben jelentős szerepet játszottak a természetes szelekciótípusok, az első baktériumoktól az első modern emberektől származó példákkal.
Olyan szervezetek, amelyek nem igazán alkalmazkodtaka környezetük, kevésbé valószínű, hogy túlélik és elhagyják az utódokat. Ez azt jelenti, hogy a génjeik kisebb valószínűséggel továbbadnak a következő generációnak. Nem szabad elveszíteni a genetikai sokféleséget, valamint a sejtszintű képességet, hogy reagáljon a változó környezeti feltételekre.
</ p>