Párhuzamosság a biológiában: példák és jellemzők

Az evolúció három formája létezik. A divergencia a homológ szervek hasonlóságán, a hasonló szervek konvergenciáján alapul. Az evolúció harmadik formája a párhuzamosság.

A biológiában ez olyan folyamat, amelyben a fejlődés olyan sajátosságok és tulajdonságok megszerzésével társul, amelyek önállóan fejlődnek és homológ alapokra épülnek.

Párhuzamos evolúció és speciáció

A párhuzamos speciáció egy típuspárhuzamos evolúció, amelyben a szorosan összefüggő populációk reproduktív összeférhetetlenségét olyan sajátosságok határozzák meg, amelyek egymástól függetlenül alakulnak ki a különböző környezetekben történő alkalmazkodás miatt. Ezek az állati csoportok reprodukálatlanul összeegyeztethetetlenek, és csak azok a populációk, amelyek hasonló ökológiai körülmények között élnek, kevésbé valószínű, hogy reproduktív módon izolálódnak.

Az evolúció formája

A párhuzamosság a biológiában azt írja le, hogy milyen függetlenfajok szerezhet hasonló tulajdonságokkal miatt alakulása hasonló ökoszisztémában, de nem ugyanabban az időben (pl hátúszóik cápák, cetek és ichthyosaurs). A jellemző meghatározása döntő fontosságú annak eldöntéséhez, hogy egy változást divergensnek, konvergensnek vagy párhuzamosnak tartanak-e.

Ebből kiindulva a biológia párhuzamossága ugyanolyan jellegzetességet mutat a kapcsolódó, de ugyanazon közös ősökkel rendelkező külön fajokban.

A morfológiai struktúrák homológiájának számbavétele

Szintén figyelembe kell venni a morfológiai homológiátszerkezetek. Például sok rovarnak két pár szárnya van. De a bogarakban az első pár szárnyak megolvadnak az elytra, míg a második pár használatban van a repülés során, míg a legyeknél a második pár szárnyak kis egyensúlyra kerülnek.

Ha két szárnypárt veszünk figyelembecserélhető, homológ struktúrák, akkor lehet leírni, mint egy párhuzamos számának csökkenése a szárnyak, de egyébként a két változás történik a különböző eltérések az egyetlen pár szárnya.

Párhuzamosság a biológiában: jellemzők és példák

A párhuzamosság példája a tengelyirányú hasonlóságcsontváz ichthyosaurus és delfin. Az evolúciónak ez a formája a hasonló jellegzetességek vagy adaptív mechanizmusok megjelenése a nem kapcsolódó organizmusokban környezetük jellegénél fogva jellemző.

Más szóval, a párhuzam a biológiábanhasonló körülmények között megfigyelhető, amelynek eredménye az ilyen adaptációk kialakulása. A két vagy több vonal morfológiái (vagy szerkezeti formái) hasonlóan fejlődnek párhuzamos evolúcióban, nem pedig eltérnek egymástól (mint a konvergenciában), vagy nem konvergálnak (mint divergenciában) egy adott időben.

Az egyik példa a madárfajok különféle kifejlődésére kifejlesztett tollmodellek komplexei. Neveket és más példákat tehet fel:

• A növényi birodalomban a párhuzamos evolúció legismertebb mintái hasonló levélformák, amelyek újra és újra megjelennek külön nemzetségekben és családokban.
• A szárnyasok színmodellekben egyaránt sok mindent mutatnak a lepkék mind egy fajon belül, mind a családok között.
• Az ókori és a modern sündisznók közösen osztoznakősei mindketten kifejlesztettek feltűnő hasonló testszerkezeteket. Ez is egy példa a konvergens evolúcióra, mivel hasonló struktúrák alakultak ki a sündisznóban és az echidnában.
• Néhány kihalt arhosaurus egyenes állást alakított ki és valószínűleg meleg vérű volt. Ez a két jellemző a legtöbb emlős esetében is előfordul.
• Érdekes, hogy a modern krokodilok négykamrás szívvel és egy további, az úgynevezett bal artéria, amely szintén a triász emlősökre jellemző.
• A kipusztult pterosauruszokban és madarakban mindkét szárny kifejlesztésre került, csakúgy, mint a csőrre, de nem közös õrjáról.
• A belső megtermékenyítés önállóan kifejlesztett cápák, kétéltűek és amnióthoz.

Vannak mellékesen és meglehetősen szokatlan példákpárhuzam a biológiában. Tehát a polip szeme ugyanolyan összetett szerkezetű, mint az emberi szem. Ez meglehetősen szokatlan, mert két faj egy időben alakult ki, amikor az állatok gerincesekké és gerinctelenekké alakultak.

A biológia párhuzamossága az evolúció megjelenésehasonló jellemzőkkel és tulajdonságokkal rendelkező élőlények, amelyek ugyanabból az esszenciából és egyetlen genetikai alapból származnak, de ez egymástól függetlenül történik.

A fő különbség a konvergenciától

De ezt a formát meg kell különböztetni a konvergenciától- ha hasonló jelek is önállóan jelennek meg, de a megjelenésük genetikai alapja eltérő. Mind a test struktúrájában közös jellemzők vannak, de az állatfajok egyidejűek.

Görög, párhuzamos módon fordítva"egymás mellett". A biológia párhuzamossága a genetikailag közeli csoportok evolúciós fejlődése a közös ősök által örökölt tulajdonságok alapján. Egyes hasonló tulajdonságok és tulajdonságok a párhuzamosságban lehetővé teszik számunkra, hogy rámutassunk ezeknek az élő szervezeteknek az eredetiségére, valamint hasonló körülmények és élőhelyek létezésére.