A jogi filozófia

A filozófia a filozófiai ágaismereteket, a jogi jelenségek lényegét ismertetve, feltárva a jogi normák és intézmények származásának és fejlődésének okait, értékelve a normák megfelelőségét vagy kifinomultságát.

Filozófia és törvény az ősi idők ótaegymástól elválaszthatatlanok voltak. Heraclitus, Thales, Arisztotelész írásaiban azt mondta, hogy a "helyes" fogalom az "igazság" -hoz kötődik, ami filozófiai kategória. De ennek a tudománynak a függetlenné vált önálló Hegel. A jogi filozófiát - véleménye szerint - kétféle megközelítéssel lehet tanulmányozni: jogász és tisztán jogi. A jogászok azt állítják, hogy a törvény az állami tevékenység terméke, a normák a hatalommal rendelkezők rendje. Ez a jogszabályok jogi helyzetének azonosítása a glossátorok és a pozitivisták számára sajátos. A jogszerűség támogatójának tudományos érdeklődése kizárólag a jelenlegi jogszabályok vizsgálatára összpontosul. A természet törvénye, amelyet a törvények nem támasztanak alá, nem érinti őt. A positivisztikus tudomány nem ismeri el a jogelméletet. A posztivizmusok fokozott érdeklődést mutatnak a törvény szövegében, a jog nyelvén. Ebben az esetben a törvénynek az értelemben vett értelme a forma származéka, ezért kevesebb figyelmet fordítanak rá. A jogi megközelítés támogatói éppen ellenkezőleg, nem a kódok szövegeire, hanem a jog természetére, a fejlődésének dinamikájára és időbeli fejlődésére kell törekedniük. Azt állítják, hogy a jogot a születéstől az embernek adják, és az uralkodó nem. Az első történelemben az ilyen ötleteket a szofisták fejezte ki. A természeti nemzetközi törvények posztulátumait Hugo Grotius a tizenhetedik század elején állította.

Egy külön kérdés, amelyre sokankiadványok, az állati jogok filozófiája. Az állatoknak joguk van-e? Megfelelnek a normáknak? A filozófia a totemizmus jelenségét tanulmányozta. Az ősi időkben a Nenetek a medve megölése előtt speciális eljárásokat folytattak a "tárgyalások" során, amelyek egyetértettek abban, hogy a megöltet nem fogják bűnösnek bőven. Jean Jacques Rousseau úgy vélte, hogy az állatok törvény alá tartoznak, mivel tudják, hogyan érzik magukat. A francia pedagógus arra a következtetésre jut, hogy egy személynek nemcsak az emberek, hanem az állatok felelőssége is van. Immanuel Kant viszont meg volt győződve arról, hogy az embereknek nincs semmilyen felelősségük az állatokra. Az ausztrál P. Singer hasonlóságot talált az állatjogi mozgalom és a feminista mozgalom között.

A filozófia tárgya ma nem definiálhatóegyedülállóan. A törvényi axiológia tanulmányozza a törvény és a jog értékét, az ontológia foglalkozik a legalis idealizmus és a jogi nihilizmus kérdéseivel, fejleszti a jog fogalmát. A teleológia feltárja a normatív cselekmények elfogadásának célját, a törvény és a jog társadalomban betöltött szerepét. A fenomenológia a törvényt jelenségnek tekinti, önálló rendszerként. A jogi episztemológia arra tanít bennünket, hogy megkülönböztessük ezt a jogot a hamis, képzeletbeliektől. A jogi szociálfilozófia a törvény normáinak, erkölcsének és erkölcsének kölcsönös függőségét vizsgálja, az egyén jogos érdekeinek kérdéseire, a genezis és a globalizáció problémájára, a harmonizációra és a hermeneutikára.

Ma a jogi filozófia a színpadon vanújjászületés a szovjet korszakban bekövetkezett tudomány fejlődésében. A tudás e területének érdeklődését különböző területek és szakterületek tudósai mutatják: ügyvédek, filozófusok, szociológusok, antropológusok, történészek, pszichológusok. Az azonos nevű tudományt az ország egyetemeinek filozófiai és jogi karán, speciális intézetekben és akadémiákon tanulmányozzák. Ez egyfajta szintetikus jogi és általános humanitárius tudás.