Technogenikus katasztrófa. Az emberi befolyás tényezője tragikus következményekkel jár

Néha, függetlenül attól, hogy a személy és az ő vágya milyenaz élet eseményeinek erőfeszítéseit úgy fordítják, hogy semmi sem változtatható meg, és lehetetlen őket irányítani. Időnként ezek a helyzetek meghaladják a mindennapi életet, és világméretű tragédiává válnak. Ekkor ezt a helyzetet "technogenikus katasztrófának" hívják. A körülmények kiszámíthatatlan összefolyásának eredményeként hatalmas emberek halnak meg, az épületek, utcák, városok és még az országok is megsemmisülnek. Ennek eredményeként az egész bolygó veszélyben van. Rengeteg ember az egész világon úgy véli, hogy ez a szörnyű helyzet büntetés az összes olyan gonoszért, amit a természetnek és egymásnak okozott.

A legszembetűnőbb és felejthetetlen példa aa csernobili atomerőműben bekövetkezett technogén katasztrófát. Ez történt a 20. században - 1986-ban, április 26-án. A reaktor meghibásodása következtében robbanás következett be. Meg kell jegyezni, hogy ennek következményeit még nem szüntették meg. Ez a technogén katasztrófa nagyszámú ember életét követelte. Az áprilisi reggeli csendet eltörő nukleáris robbanás kényszerítette a lakosság evakuálását a 30 km-es sugarú körzet területéről az epicentrum pontjáról. És ez egyébként több mint 135 ezer ember.

Természetesen a halottak száma és besugárzotta sugárzás nagyságrendje kisebb lehet. Mint mindig, abban az időben senki nem akarta felemelni a riasztást és a pánikba vetni a lakosságot. Ezért az evakuálás során felmerülő óvintézkedések nem feltétlenül kérdésesek. Fényes és érzelmileg előforduló események szerepelnek az Aurora filmben.

Közel 28 év telt el, és a kizárási zóna,amelyet ez a technogén katasztrófa alakított ki, még mindig zárva van a látogatáshoz. Jelenleg minden országból érkező turisták óriási pénzeket fizetnek be, hogy bejussanak oda, ahol az emberiség történelmében a legsúlyosabb nukleáris baleset történt. Ott, ahol az emberek meghalták, és nem tudták, miért, ahol a természet egyedül maradt a sugárzással, ahol nincs normális élet, és nem valószínű, hogy ez lesz.

2011 év. Japánban. Március 11-én nukleáris robbanás történt a Fukushima-1 atomerőmű reaktorainak területén. Az ok volt a földrengés és a szökőár. Ennek következménye az elidegenedés, a lakosság evakuálása a robbanás epicentrumától 60 km-ig terjedő sugarú körzetben, 900 ezer terabecquerel sugárzás. Igen, ez csak a csernobili baleset után a sugárzási szintnek csak az ötödik része. Azonban bármi is volt - fájdalom, félelem, halál és több mint 40 év, amelyek szükségesek a hasznosításhoz (előzetes becslések szerint).

A 21. századi technogenikus katasztrófák nem csakbalesetek az állomásokon és a reaktorokon. Ez összeomlása repülőgépek és vonatok, a környezetszennyezés és a robbanások a shuttle. Hibák és számítási hibák emberek tárolására régi lőszerek meghaladó szintű jelenléte mérgező és radioaktív gázok és egyéb anyagok, bontások és meghibásodások, hirtelen meghibásodása motorok és alkatrészek, hanyagság, rosszindulat, a háborúk és konfliktusok - amelyek mindegyike válhat, vagy már okozó baleset. Következtében - egy hatalmas erőforrások pazarlását, mind pénzügyi, mind az emberi. A veszélyeztetett fajok a földi és tengeri állatok, növények és tönkretette a képtelenség mindent visszaállítani - ez a legfélelmetesebb dolog. Pusztítunk magunkat.

Csak a legújabb ember okozta katasztrófákmegerősíti ezt a tényt: nefteplatformy robbanás a Mexikói-öbölben, a környezeti tragédia Magyarországon, a baleset a „Fukushima-1”, és még sokan mások. Mindegyiküknek tragikus következményei vannak, amelyek ára az élet.

</ p>