Elméleti és empirikus ismeretek: egység és kölcsönhatás

A tudományos ismeretek alatt az azonosító folyamatobjektív törvényeket a környező valóság tudományos módszerekkel. Elfogadható, hogy megkülönböztessük a tudományos ismeretek empirikus és elméleti szintjét.

Az empirikus megismerés a valóság közvetlen, "élő" tanulmányozása a környező világ tárgyainak és jelenségeinek megfigyelése, összehasonlítása, kísérlete és mérése révén.

Van egy vélemény, hogy a tények besorolásaempirikus tudás, de az empirikusan nyert anyagokkal való munka az elméleti tudás szférájába tartozik. Ez a szint a megismerés közvetett, eltér a módszertan és a használt terminológia. Absztrakt kategóriákat és logikai konstrukciókat használunk itt.

A megismerés empirikus és elméleti szintjeielválaszthatatlanok. A tudományos ismeretek nem lehetnek elméletiek és empirikusak, csakúgy, mint egy kerék gördülését csak egy félgömb segítségével.

Tehát empirikusan lehetséges fizikai és fizikai vizsgálatokat végeznia konkrét tárgyak kémiai tulajdonságai, amelyek léteznek a valós világban: például több szikla töredék. Az összehasonlítás, a megfigyelés, a kísérletek és az empirikus megismerés más módszereinek alkalmazása során világossá válhat, hogy ezeknek a fragmenseknek a tulajdonságai azonosak. Ebben az esetben, elméleti szinten, feltételezhető, hogy minden olyan szikla, amely rendelkezik az előírt jellemzők teljes komplexjével, hasonló fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Ennek a hipotézisnek a megerõsítéséhez ismét empirikus módszerekre van szükség, és a meghatározott jellemzõkkel rendelkezõ sziklák más fragmenseinek kiválaszthatók. Ha ugyanazok a tulajdonságaik vannak, akkor a hipotézis megerõsödik és jogilag törvénynek nevezhetõ, amelyet elméletileg fogalmaznak meg.

Egy speciális sajátosság az elméleti ésa társadalmi jelenségek empirikus ismerete. A kihívás az, hogy azonosítsa a jellemzőit és tulajdonságait egy tárgy, mert a társadalmi jelenségek a természet, amely alapvetően különbözik a természet a tárgyak az egzakt tudományok. Mintát azonosítani a társadalmi jelenségek szükséges, hogy tanulmányozza a történelem jelentős a jelenség a vizsgált események és a reakció a kutatócsoport. Például egy olyan társadalom tagjai, akiknek nincs elégedetlen a hatósági tevékenységgel, amelyben nincs magán tulajdon, forradalmi mozgalmat kezdhetnek. Úgy tűnik, hogy az erőszakos módszer rendszerváltás - a természetes válasz a közfelháborodást, de utalva a tulajdon, még a minimális túléléséhez szükséges ellátások, ugyanazon polgári lesz félni, hogy elveszíti őket során a puccs, így lesz hajlandó forradalom sokkal kisebb mértékben. Így a társadalmi jelenségek elméleti és empirikus ismeretei gyakran sokkal bonyolultabbak, mint az egzakt tudományokhoz kapcsolódó jelenségek vizsgálata.

Tudományos ismeretek szükségesek a kutatáshoza környező világot. Az ezeknek a szinteknek megfelelő módszertan segítségével számolhatunk ki mintákat és előrejelezhetjük az eseményeket, és biztonságosabbá és boldogabbá teheti az ember életét.

</ p>