A népi kultúra legszélesebb rétegeszóbeli népművészet. Műfajai nagyon változatosak és specifikusak. Ezeket a munkákat az emberek képviselői feltalálták és egymásnak verbálisan átadták. Volt énekesek és mesélők, és mindenki együttvéve lehetett.
A szóbeli népművészet egyik jellemzője(folklór) ősi eredete, elvégre hasonló művek jöttek létre, amikor nem volt írott nyelv. Sok ember gyakran vett részt egy alkotás megteremtésében, mindegyik hozzáadásával valamit saját hozzáadásával felidézett. Ez egy másik jellemző - változékonyság, mert még egy narrátor vagy énekes sem sokszor változtatta meg a munkákat.
Mindenki tudja, mi az orális népkreativitás. Műfajai szinte mind a mai napig megmaradtak. Mindegyikük tükrözi az emberek gondolatait és törekvéseit, a hozzá kapcsolódó attitűdöket az eseményekhez. A szóbeli folklórban nagyszerű hely a rituális népzene. Bár ez a népi kultúra réteg ma már ismeretlen.
Az orális népművészet műfajai régóta léteznekamelyeket a szülők a gyermek felemelésekor használnak? A tündérmesék és melléklények mellett kisbabák, viccek és dalok kísérik a gyerekek születését. Nemcsak azért, hogy megnyugtassák és vonzzák a gyermek figyelmét. Ezek a művek a gyermekek gondolkodásának korai fejlődésének legjobb módja.
Eddig minden anyuka énekel a gyerekekneknullák, a legtöbbjük óvodás rímeket és mondásokat használ az öltözködés, a fürdés és az első babák játékában. A rituálék, a rejtélyek és a nyelvcsavarok nagyon fontosak a gyermek gondolkodásának fejlődéséhez. A gyerekek környezetében gyakoriak a tizenévesek, a mondások és a diákok.
Jelenleg sok fiatal nem tudja,mi az orális népművészet. A leggyakoribb műfajokat elfelejtették. A szülők, a pedagógusok és a tanárok feladata, hogy a folklór iránti szeretetet a népi kultúra szerves részét képezze a gyermekeknek.
</ p>