A szemlélődés a legrégebbi spirituális gyakorlat. Zen tanításában a misztikus elmélkedés az az alap, amelyen az ember minden spirituális fejlődése alapul. Az a képessége, hogy elgondolkodjon, olyan művészet, amelyet nem érthet meg mindenki. A szemlélődés nem kezdőknek szól, csak egy tapasztalt kereső képes gondolkodni.
Ki egy tapasztalt kereső? Ez az a személy, aki már elutasította vagy közeledett ahhoz, hogy elutasítsa tudatlanságát - az éjszakai időt. Ő az, aki állandóan az álmatlan mosollyal kérdezi Istent. Egy tapasztalt kereső önmagában kérdőjelezhetetlen Isten szeretetét alkotja, és lemond az ő akaratáról.
Filozófiai értelemben a világ szemléletmódja sok jelentéssel bír, amelyek néha ellentmondanak egymásnak.
De van egy másik jelentéscsoport, amelybena szemlélődés valami azonnali, nem kapcsolódik az érzésekhez. Itt a szemlélés feltételezi a világ észlelését nem érzékeny értékekkel, értékekkel és hasonlókkal. Ez a csoport a következőket tartalmazza:
Az a gondolkodás, hogy ismerjük a világot és a szépségétszavak nélkül. Az a személy, aki folyamatosan gyakorolja ezt a tanítást, nem válik szellemileg fejlett vagy szakszerűen illeszkedővé. Mindazonáltal az elmélkedés képessége megnehezíti az embert nyugodtbbá, és megtanítja neki, hogy megfelelően alkalmazza a már meglévő ismereteit. A spirituális gyakorlatok közvetlen út az ember fejlődéséhez és fejlődéséhez a szellemiséghez. A szemlélődés gyakorlása során a kereső egyenes utat keres, hogy megszabaduljon a múlt érzelmeitől és a jövőbeli aggodalmaktól.
A világot nem lehet meggondolni anélkül, hogy aktiválnánkbelső párbeszéd, és ez sok időt igényel. A gyönyörű szemléletmód a figyelem iránya nemcsak a külső, hanem a belső tárgyak felé is. Ez a képesség, amely csak egy keskeny személyiség megszerzésére áll rendelkezésre. Ezért ne számíts rá, hogy gyorsan ezt a gyakorlatot elsajátítod - senkit sem kapsz azonnal. Csak rendszeresen, megszabadulhat a rögeszmés gondolatok és ötletek erejétől, és elérheti a belső egyensúlyt és a csendet.
Különösen a spirituális gyakorlatok elsajátításafigyelembe kell venni az űrlapot is, mivel ez is számít. Amint már említettük, van egy külső és belső szemlélődésforma. Azonban bármely Zen mester tudja, hogy a "belsejében" és a "kívül" fogalmak tisztán vitathatóak. Ugyanakkor a belső megfontolás több gyakorlatot és képzést igényel. Az ilyen tanítás egyik példája a vipassana.
Meg kell értenünk, hogy az ember egy összetett lény, ésegy figyelem fejlesztése nem lesz elegendő a szemlélődés gyakorlására. Általában meg kell változtatni az életük észlelését és hozzáállását. Először is meg kell adnod a dohányzást, az alkoholtartalmú italokat, a drogokat, az egészséges étrendet és az életmódot. Tehát hatalmas mennyiségű energiát gyűjtesz, ami a szemléléshez szükséges. Meg kell figyelni a mentális állapotára: megszabadulni a rögeszmés gondolatoktól és ötletektől, amelyek zavarják az elmét, hogy helyesen érzékeljék a szemlélődés folyamatát.
A szemlélődő gyakorlat magában foglalja a közvetlen vizuális észlelés a tárgyak, általában a világ vagy általában a belső oktatási forma, amelyben minden úgy tűnik, valódi és értelmes.
A kantiánus értelemben az alakzat szemléléseTér és idő, amelyben az érzéseket elemzik. Ők az adott ok lényege. Ezek a belső elmélkedés kész formái, amelyek nem függenek a tapasztalattól, hanem csak lehetőséget nyújtanak arra, hogy megtalálják. Az eszme és a lényeg szemlélése olyan lelki folyamat, amelynek segítségével egy személy képes megérteni egy tárgy elképzelését. Platón szerint még a testvándorlás előtt is a lélek gondolatokat tervezett. Vagyis ebben az esetben a lényeg szemlélése logikai értékként értelmezhető, amelyet az észlelés közvetít.
A meditáció Zen-gyakorlata dicséretnek nevezik. Szó szerint ez a kifejezés "beszédvezetőt" jelent. Ebben az esetben a "fej" a csúcs, amelyen a gondolatok és a beszéd kimerül. Ezért a szemlélődés az embernek a nyugalom és a lelkiállapot állapotába való bejutása, amelyben a fecsegés zavaró és homályos észlelése lecsökken. Zenben a szemlélés fő tényezője a folyamatos érzéki megértés.
Amikor elkezdesz tanulni, próbáld mindigtámogatja a megkérdezést: "Mit látsz? Mit hallasz? "És mielőtt a kezdeti érdekek elhalványodnak, új kérdést kell feltenned. Így a vizsgálati folyamat nem szakad meg, új kérdésre kerül sor az előző, és így folyamatosan. Ezenkívül el kell érni, hogy a fedvény szabályos és sima, de feltétlenül nincs szükség arra, hogy egyszerűen megismételjük a kérdést. Ez nem egy mantra. Mondja magát éjjel-nappal "Mi ez?" Hasznos. A fő feladat nem csak a szavak megismétlése, hanem a vizsgálati érzés fenntartása. Miután ez a folyamat létrejött, az elme nyugodt lesz.
A szemlélés a rögeszmés gondolatok harca ésaz elme álmossága az egyik oldalon és dicséret a másik oldalon. A szemlélés során a koncentrációt és a bölcsességet egy egészbe kell integrálni. Összpontosítás nélkül nehéz lesz megbirkózni a hamis észleléssel, és bölcsesség nélkül a tudatlanság növekedni fog. Nem te vagy az első, és nem az utolsó, aki belép ezen az úton. Tehát ne állj le, még akkor is, ha olykor úgy érzed, hogy ez a gyakorlat túl bonyolult. Kivétel nélkül mind az ősi, mind a modern mentorok bizonyos nehézségeket tapasztaltak ezen az úton.
Minden reggel fel kell ébrednünk az éjszakára. Ezt a szándékot napról napra meg kell erősíteni, amíg kimeríthetetlen lesz. Próbáld meg szabályozni viselkedését, soha ne hagyd figyelmen kívül azokat az erkölcsi parancsolatokat, amelyeken a szemlélődés alapja. Amikor a dicséret megkezdődik és az elme élesebb lesz, rendkívül fontos, hogy ne hagyja abba a tanulmányokat, és ne folytassa. Végül is, ennek a tanításnak a célja a dicséret teljes elmerülése. A többieket ki kell zárni.
</ p>