Gyönyörű, könnyű szívű és szórakoztató időgyermekkorban. Talán az élet legjobbja. Anya és apa fiatalok és gyönyörűek, a nagymama és a nagyapja a következő, és mindenki készen áll énekelni, táncolni, rajzolni és játszani a gyerekekkel. Csak a gyerekek tudják, hogy nevetni, ilyen hangos és fertőző. Szemük ragyog a boldogsággal, és mit nem fog megtenni azért, hogy megszorozza ezt a boldogságot. Általánosságban elmondható, hogy egy kicsit szüksége van valamire - csak őszintén szeretni, ápolni és körülölelni.
A gyerekek nyugtalanok és mozgékonyak, aktívak és kreatívak. Energiájuk a fröccsenés felett fröcsköl. Nem érdekli, hogyan kapnak egy táncot vagy egy dalt, ha akarnak és szeretik - énekelnek és táncolnak, bármi is legyen. Még az óvodában is a zenei rendező és a koreográfus vagy oktató megtanulja a kicsiknek a kis kiskacsák táncát. A dal izgalmas játékkal vonzza a gyerekeket, és boldogan másolják a táncos kiskacsákat. A kéz és a test mozgása, a végtelen "puszta" és a rossz nevetés ünnepi hangulatot teremt minden időjárási körülmények között.
A "Kiskutyák tánca" Svájcban születettDavos a múlt század 50-es években. A híres zenész, Thomas Werner, a svájci állampolgárság alkotja. Harmonika és harmónia specializálódott. A tánc fő ötlete is hozzá tartozik. És akkor elkezdődött ... És aztán megfordult ...
A tánc technikája egyszerű. A mozgások egyszerűek. Könnyű és szórakoztató a kis kiskacsák táncának megszerzése. A dal szövege meglehetősen hosszú, és általában a következő mozdulatok kerülnek alá: minden két sorban először meg kell szorítani a tenyerét, majd a könyökök utánozni kell a szárnyakat. Ezután üldözi és a medence forgását, mint a farokmozgások utánzata. Ezután fel kell kelnöd és tapsolnod kell. A dal teljes időtartama alatt minden egyes mozgáscsoport négy ismétlődését megkapjuk. A kórus egy kis elhúzódást tesz lehetővé, amely alatt a kezek az oldalán tenyésztik a hattyú repülés utánzását. Ennek a mozgalomnak az a lényege, hogy a csúnya kiskacsa gyönyörű hattyúvá alakul.